Hogyan függnek össze a betegségek az önismerettel

Blog, , , ,

6-7 éves lehettem, amikor először mentem a testvéremmel nyaralni nagyszüleimhez vidékre. Nem volt olyan egyszerű az otthontól való elválás, mert első alkalommal csak a tesóm ment, mivel nekem fájt a hasam. A következő alkalommal már én sem „menekülhettem”. A háznál voltak disznók, tyúkok, libák, kutyák és macskák. No, meg a parlagfű. Úgy emlékszem, már az első éjszaka is kellemetlenül zajlott. A köhögéstől alig bírtam aludni. Nagymamám felkelt, és egy kanál mézet nyomott a számba, mert bizonyos esetekben segíthet a köhögés csillapításában. Azonban nekem egyáltalán nem segített. Vajon miért nem?

Holisztikus szemlélet

Azt már régóta tudjuk, hogy a test és a lélek történései összefüggenek. Sajnos a nyugati orvoslás még gyerekcipőben jár a holisztikus gyógyításban, de már vannak olyan irányzatok, amelyek azt képviselik, hogy a testet és a lelket csak együtt érdemes gyógyítani. Ha ugyanis a lelkünket rendbe tesszük, akkor bizonyos testi betegségeink is meg tudnak gyógyulni. Ehhez azonban szükség van tudatos kommunikációra a testünkkel, amelyet a szomatodrámán lehet megtanulni.

A légzéssel összefüggő betegségek, mint például az asztma vagy az allergia is lelki okokra vezethető vissza, amelyet nem érdemes gyógyszerekkel kezelni hosszútávon. Emlékszem, egyszer szemrehányóan mondtam huszonéves koromban a tüdőgyógyászomnak, hogy nem lehet, hogy egész életemben orvosságot kell szednem. Ő azt válaszolta, hogy sajnos ennek így kell lennie. Nem hittem neki. Azóta sem szedek gyógyszert. Inkább próbálok arra figyelni, mi történik a testemben, amikor rám jön a nehézlégzés, és oldani az érzelmi állapotomat. No, de beszéljen helyettem a holisztikus szemlélet!

A tüdő betegségeinek lelki háttere

A légzés fázisai a belégzés és a kilégzés. Az egyik a feszültséget, a másik az ellazulást képviseli.

Thorward és Ruediger (a könyvüket itt érheted el) szerint a lélegzés megóv minket attól, hogy teljesen bezárkózzunk, hogy az énünk határait áthatolhatatlanná tegyük. Merthogy ugyanazt a levegőt szívjuk be, mint más, emiatt nem különülhetünk el a többi embertől.

A bőrünk ugyanúgy érintkezési felület, mint a tüdő, emiatt kapcsolat van a két szervünk között. Csak míg az előbbinél eldönthetjük, hogy kit akarunk megérinteni, utóbbinál viszont a szagokat, illatokat nem tudjuk kizárni. A bőrkiütés és az asztma ugyanarra a problémára vezethető vissza: a kontaktus, az érintés a kapcsolat problémájára.

Azt hiszem, hogy az első, nagyszüleimnél történt nyaralásom alkalmával még nem voltam felkészülve az otthoniakról való leválásra. A leválás pedig egy kapcsolat átminősüléséről szól. Arról, hogy a leváló személy alkalmas arra, hogy felfedezze a világot, önállóan tapasztalatot szerezzen róla és véleményt formálhasson arról. Ugyanez történik születéskor is:

Első lélegzetvételünk első lépésünk is egyben a külvilágba, amennyiben – az anyával való szimbiózisból kikerülve – önállóak, szabadok lettünk. Ha valaki nehezen kap levegőt, ebben gyakran az a szorongása mutatkozik meg, amelyet első önállóságba, szabadságba vezető útja előtt érzett. A szabadság az ilyen alkatra „lélegzetelállítóan” hat, azaz: szokatlanul, s ezért félelmet keltően.

A fent említett szerzőpáros szerint, amikor szűk helyiségből végre a nyílt térbe érünk, akkor „fellélegezhetünk”, elmúlik a „légszomjunk”, vagyis megszűnik az az érzés, hogy korlátozva van a szabadságunk.

Mit kérdezz magadtól, ha a légzéssel vannak problémáid?

  1. Mi fojtja belém a levegőt?
  2. Mit nem akarok befogadni?
  3. Mit nem akarok odaadni?
  4. Mivel nem akarok kapcsolatba lépni?
  5. Vajon félek-e attól, hogy a szabadság új formája felé lépéseket tegyek?

Testünk fantasztikus üzeneteket küld nekünk a lelki állapotunkról, és ha idejében odafigyelünk rá, akkor egyrészt elkerülhetünk jónéhány betegséget, másrészt harmóniába kerülhetünk vele, így boldogabban élhetjük az életünket!

És ha egyedül nem látsz rá az összefüggésekre, akkor keress bizalommal!