A változás és megújulás egy folyamat, amelynek megvannak a maga kerülőútjai. Ezt nagyon fontos látnunk. Enélkül a tudás nélkül elkeseredhetünk, és azt érezhetjük, minden hiábavaló volt. Ugyanezt élik át a szenvedélybetegek is, akik bizonyos esetekben visszaesnek. De amióta a szenvedélybetegség komoly kutatások tárgyát képezi, így mi szakemberek, át tudjuk adni ezt a tudást. De hogyan néz ki ez a folyamat? Hogyan köszönhet be a mi életünkbe is? A témáról szóló első blogbejegyzésemet itt érheted el.
A változás és megújulás folyamata – egy rövid esettanulmány
Péter, 28 éves, egyedülálló, szerszámkészítő.
Amikor eljött hozzám konzultációra, akkor nagyon sok szorongása volt, és sötéten látta a világot. Izgalmas volt vele a munka, mert egyébként jóhumorú, nagyon békés, kedves fiatalember, aki másokat emelt, őt viszont nem emelte senki. A párkapcsolatai nagyon rövidek voltak, mert amikor megérezték rajta az önbizalomhiányt, akkor már tovább is álltak. Ezek után nem lepődünk meg azon, hogy a világ számára „sötét” hely.
Amikor férfiakkal beszélgetek, jellemzően valamilyen azonnal használható technikát akarnak, vagy valamilyen eszközt, amellyel gyorsan meg lehet őket „javítani„. Így volt ez Péterrel is. Eszközt ahhoz, hogyan kommunikáljon, amellyel sikeres lehet, és lehetőleg javítsuk meg a lelkét, mert az rosszul működik. A változás ott kezdődött, amikor a beszélgetések és gyakorlatok során rávilágítottunk, hogy az a környezet, amelyben él, nem éppen tesz jót az önbizalmának. Mindenki meg akarja neki mondani, hogy mit csináljon, de körülötte senki nem akart változtatni. Aztán szépen lassan megtanulta mindenkinek visszaadni a felelősséget. Vagyis mindenki foglalkozzon magával, Pétert pedig hagyják élni, és főként hagyják elköltözni. Péternek azt is meg kellett tanulnia, hogyan vállaljon felelősséget a saját érzéseiért, hogy a biztonságérzet belülről fakad, és hogy ha lesznek buktatók is az életében – hiszen azok mindig vannak -, akkor azokat érdemes a helyén kezelni, vagyis hogy nem mindig ő a problémák okozója. Van hozzá elég belső énereje, hogy megélje az érzéseit ezzel kapcsolatban, és megtalálja a neki megfelelő megoldást.
A változás és megújulás állomásai
Verena Kast pszichoterapeuta a következőket figyelte meg a pácienseinek változás és megújulás folyamata kapcsán (saját gondolataimmal kiegészítve):
1. Állandó növekedésként, fejlődési folyamatként, megemlítve, hogy elképzelhető eközben időszakos egy helyben toporgás vagy rendkívül lelassult előrehaladás is. Van, aki gyorsabban, és van, aki lassabban halad, de minden alkalommal beszámolnak egy apró változásról. Mivel folyamatban gondolkozunk, így azt gondolom, minden egyes apró lépés is egy ünnep. De tartsuk szem előtt, hogy a megtorpanás és a visszaesés a folyamat része.
2. A növekedés folyamatában világosan megkülönböztethetők az éles „irányváltások”, ilyenkor a páciens határozott különbséget észlel élethelyzetében az „azelőtt” és az „azután” között, és úgy találja, hogy ő maga is jelentősen átalakult. A hirtelen irányváltás félelmetes lehet, főleg a hozzátartozóknak. Ilyen, amikor valaki elkezd máshogyan kommunikálni. Az „előtte” és „utána” élmény azért meghatározó, mert például a hozzátartozók az „előtte” állapotot várják, holott a változásban lévő személy azon már rég túl van.
3. Ha a válságos helyzetbe került embert sikerül megszabadítani a szorongásaitól, akkor fokozott mértékben élheti át, hogy igenis képes az újrakezdésre, ugyanis így hozzá tud férni belső energiatartalékaihoz. A szorongás olyan nagy úr, hogy beszűkíti az illető gondolkodását. Képtelen lesz alternatívákat kigondolni, olyan dolgokat vetít előre, amelyeknek bekövetkezése nagyon valószínűtlen. De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek belső erőtartalékok, hanem azt, hogy pont ebből a belső energiatartalékból táplálkozik a szorongás.
Miért fontos a változás folyamatáról beszélni?
Azt gondolom, hogy minden változásban rengeteg érzés van, és az egyik a félelem. Félünk a változástól. Nem tudjuk, hogy mi fog megváltozni, mennyire fog megváltozni, hová tart a változás. A másik, ami szintén félelmetes, az, hogy mi milyen irányba változunk. Van, aki fél attól, hogy annyira megváltozik, hogy nem fogják szeretni. Az igazság az, hogy a változás elengedhetetlen része az életünknek. Nem változni egyenlő a halállal.
Ha Te is félsz a változástól, kérj ingyenes konzultációs lehetőséget!
Foto von Suzanne D. Williams auf Unsplash