Azokat az embereket, akik nem tudják kimutatni az érzéseiket, gyakran ridegnek, „érzéketlennek” titulálják. Pedig nem erről van szó, hanem az érzelmi lefagyásról. Az érzelmi lefagyás nem betegség, hanem egy állapot, amelyben az ember a saját elméjébe zárkózik, mert próbálja biztonságba helyezni magát. Ez az önvédelem sok esetben tud segíteni, de egy párkapcsolatban igencsak hátráltatja a kapcsolat fejlődését.
Az érzelmi lefagyás mint állapot
Ha szemléltetni szeretnénk ezt az állapotot, akkor a legjobban a kívül szikla, belül vihar képpel tudnánk. Képzeljük el, hogy egy embernek meghal a legjobb barátja. Ott áll a temetésen, és érzi, hogy most szomorúnak „kellene” lennie, mégsem tudja azt „produkálni”. Vagy amikor a feleség azzal vádolja a férjét, hogy nem tud vele együttérezni. Pedig a férfi „csak” belső ürességet érez.
Ilyenkor azt történik, hogy elkezd működni belül egy nagyon erős parancs, ami úgy hangzik, „Ne érezz, mert az veszélyes!” Minél kisebb korban kapja az ember ezt a parancsot, annál inkább beég. Megtanulja, hogy érezni veszélyes dolog, mert ha kimutatja az érzéseit, akkor arra biztosan valami retorzió fog érkezni. Bántják vagy kigyúnyolják miatta. És mivel már megtörtént vele párszor, az idegrendszer ezekre a helyzetekre emlékszik. Bekapcsol a védelmi funkció, vagyis leválasztja a megélést a tudatról. És hogy ne veszítse el a kontrollt, inkább „nem érez”, semmint az érzései miatt „láthatóvá váljon”.
Mik az érzelmi lefagyás következményei a kapcsolatokban?
Az előző pontban említett feleség esetében történik egy félreértés. És ezzel az a probléma, hogy a férfi nem tudja elmondani, hogy mit érez, vagy hogy mit nem érez, egyszerűen csak áll, és megpróbálja túlélni a helyzetet. Mintha kilépne a testéből (disszociál).
A másik következmény pedig a magány. Magára marad ezzel a belső üresség érzéssel, és nincs senki, akivel beszélhetne erről. Nagyon sokan emiatt lesznek egyedülállók, mert egy párkapcsolatban az érzelmek nem kifejezése néha félelmetes tud lenni. (Ennek ellentéte is, az érzelmi elárasztás.)
Mit tudunk tenni, hogy elinduljunk a fagyásból a melegedés felé?
Fontos, hogy türelmesek legyünk a magunk irányába, mert különben ebből is teljesítménytúra lesz, mint például a to do listekből.
Másrészről keressük meg, hogy az érzés hol jelenik meg a testünkben. A test ugyanis jelez, ami azt jelenti, hogy a tudattalanunk így próbálja értésünkre adni, hogy nem jól „működik” a lélek.
Harmadrészt mindenképpen keressünk biztonságos kapcsolatokat, amelyekben tudjuk, hogy nem fognak bántani minket azért, mert merünk érezni.
És ha végképp úgy érzed, hogy egyedül nem megy, keress engem bizalommal!
Foto von Callum Skelton auf Unsplash
