„Félelem volt bennem, mert nem tudtam, mire számítsak”

Segítő beszélgetés, , , ,

Ezt az egyik kliensemtől hallottam, amikor egy folyamat végére értünk. Ekkor gondoltam bele, mekkora lutri lehetett neki, hogy eljött hozzám. Azóta is becsülöm nagyon, hogy túllépett a saját félelmén, és vállalta a kockázatot. Aztán még vannak ilyen mondatok is, hogy „megoldom egyedül”, nálunk az ilyen nem divat”, teregessem ki a szennyest egy vadidegen előtt? Ezen mondatok mögött félelem húzódik meg. Ezért gondoltam, hogy hasznos lesz ez a bejegyzés azok számára, aki kételkednek vagy gondolkodnak egy segítő beszélgetésen való részvételen.

A mentálhigiénés szakember nem pszichológus

Természetesen komoly képzést kapott pszichológiai tárgyakból is, úgymint a fejlődéslélektan, illetve a lelki zavarok. A mentálhigiénés szakembernek fontos tudnia, hol tart a kliense egyes helyzetekben, például érzelmeit, életállapotát illetően, vagy a gyásza esetén.

Több önismeret

Amiből más mentálhigiénés képzés, mint a pszichológusoké, az az önismeret. Ezt nem előadások, hanem saját élményű foglalkozások keretén belül kapja. Az egyik foglalkozáson például a szakmájában erősítik meg, a másikon a segítő beszélgetést mint módszert gyakorolják, a harmadikon a saját életeseményeivel „játszik” a csoport segítségével. Tehát nem túlzás azt állítani, hogy a mentálhigiénés szakember magas empátiával, tehát beleérző képességgel rendelkezik.

A segítő beszélgetés jellemzői

A mentálhigiénés szakember nem árulja el a neved, a veled történt dolgokat senkinek, mert nem tartozik senkire. Amikor TE meg ÉN leülünk egymással szemben, akkor az időmet, figyelmemet csak neked szentelem. Tehát nem fogod látni, hogy jegyzetelek. Mert nem is jegyzetelek. Vagy hogy a mobilomat nézegetem. Na, jó, mégis, de csak az idő miatt.

Tehát végigkísérem az érzelmeidet és a mondanivalódat, ha kell, segítek neked kimondani dolgokat, amelyeket nem mersz, vagy nem látsz rá. Esetleg olyan technikákat alkalmazok, amik neked szokatlanok lehetnek, de semmiképpen sem teszek olyat, ami számodra kellemetlen lehet.

Mit gondolj végig jelentkezés előtt?

  • mi az, ami miatt segítséget kérsz
  • megéri-e neked, hogy az életed nehézségeit elmondd egy szakembernek
  • ha eljönnél, mire számítasz végeredményképpen? (vagyis mit szeretnél elérni a konzultációval)

Ha ezeket végig gondolod, talán csökken egy kicsit a félelemérzeted, és tudsz arra koncentrálni, hogy megoldd az életed problémáit. Ha mégsem, keress engem, beszéljünk róla!

A következő bejegyzésben arról olvashatsz, hogy mikor érdemes eljönnöd hozzám.