Címke: Segítő beszélgetés

Hírlevél feliratkozás – mi a segítő beszélgetés?

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Blog, Konfliktuskezelés, Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, , ,

Ha érdekel a segítő beszélgetés, a lelki egészség, és szeretnél rendszeresen friss tartalmakat olvasni ezen a területen, akkor csatlakozz hozzám az Aha élmény.hu hírlevelére!

A hírlevelemben olyan tartalmakat találsz, mint:

Ha érdekel a segítő beszélgetés, és szeretnél többet megtudni róla, akkor a hírlevelemben rendszeresen találsz bejegyzéseket a módszerről. Ezekben a bejegyzésekben bemutatom a segítő beszélgetés alapfogalmait, technikáit és előnyeit. Megtudhatod, hogy miben különbözik a segítő beszélgetés más terápiás módszerektől, és hogy hogyan segíthet neked a lelki egészséged megőrzésében.

  • Tanácsok lelki egészséghez: Ezekben az írásokban olyan információkat találsz, amelyek segíthetnek neked a lelki egészséged megőrzésében.

Ha szeretnél egészségesebben élni, és erősíteni a lelki immunitásodat, akkor a hírlevelemben találsz számodra hasznos tanácsokat. Ezek a tanácsok segíthetnek abban, hogy megőrizd a lelki egyensúlyodat, kezeld az érzelmeidet, és erősítsd a kapcsolataidat.

  • Esettanulmányok: Ezekből az esetekből tanulhatsz, és inspirációt kaphatsz.

Ha szeretnél megismerni mások történeteit, és tanulni a tapasztalataikból, akkor a hírlevelemben találsz számodra érdekes esettanulmányokat. Ezekben az esettanulmányokban bemutatom, hogy hogyan segítettem másoknak a segítő beszélgetés segítségével

  • Újdonságok: Eseményeimmel, tanfolyamaimmal és szolgáltatásaimmal kapcsolatban.

Ha szeretnél naprakész lenni az Aha!Élmény.hu híreivel, akkor a hírlevelemben megtalálod őket. A hírlevélben értesülhetsz a következő tanfolyamaimról és szolgáltatásaimról.

Miért olvass engem?

  • A hírlevél rendszeresen frissül, így mindig új tartalmakat találsz benne.
  • Ez az információ fontos lehet azok számára, akik érdeklődnek a hírlevél tartalmai iránt, és szeretnének naprakész lenni az újdonságokkal.
  • A bejegyzéseimben olyan gyakorlatokat is találsz, amelyeket otthon is kipróbálhatsz.
  • Ez az információ hasznos lehet azok számára, akik szeretnének aktívan tenni a lelki egészségük megőrzéséért.
  • A tanácsaimmal segítek neked abban, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb módszert a lelki egészséged megőrzésére.
  • Ez az információ fontos lehet azok számára, akik szeretnének segítséget kapni a lelki egészségük javításához.
  • Az esettanulmányaimban olyan emberek történeteit olvashatod, akiket a segítő beszélgetés segített.
  • Ez az információ inspiráló lehet azok számára, akik szeretnének megismerni mások tapasztalatait a segítő beszélgetésről.
  • A híreimben pedig értesülhetsz a következő eseményekemről, tanfolyamaimról és szolgáltatásaimról.
  • Ez az információ hasznos lehet azok számára, akik szeretnének értesülni az Aha élmény.hu legújabb híreiről.

Ha feliratkozol a hírlevelemre, biztosan nem maradsz le semmilyen fontos információról.

Íme, hogyan tudsz feliratkozni:

  • Használd a lent található feliratkozó űrlapot.
  • Add meg az e-mail címedet, és kattints a „Feliratkozom” gombra.

Köszönöm, hogy csatlakozol hozzám!

Tartsuk a kapcsolatot!

Szeretnélek tájékoztatni a legfrissebb hírekről és ajánlatokról

This field is required.

Nincs levélszemét küldés! További információért olvassuk el adatvédelmi szabályzatot.

*Borítókép:
Tumisu képe a Pixabay -en.

Így működik a segítő beszélgetés

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Blog, Egyéb kategória, Konfliktuskezelés, Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, ,

A segítő beszélgetés az a „közeg”, amelyben biztonságra és elfogadásra lelsz. Ugyanakkor tükröt is tartok neked, hiszen azért jössz hozzám, hogy fejlődj az önismeretben. A „tükörtartás” természetesen nem azt jelenti, hogy provokállak, hanem azt, hogy visszatükrözöm neked az érzéseid, illetve és a mondadód tartalmát. Erre azért van szükség, hogy egy „külső szem”-en keresztül lásd a helyzeted. Ha röviden kellene megfogalmazni, hogy mit csinálok egy ilyen beszélgetés során, úgy fogalmaznám meg, hogy abban segítlek, hogy jobban megértsd magad, rendet teszünk a gondolataidban, és így nem fogsz eljutni a depresszióig vagy más mentális betegségig. Ha úgy tetszik, megelőzzük a bajt.

Így működik a segítő beszélgetés. Tóth Kristóffal beszélgettem azon vágyáról, hogy elismerjék őt.

A segítő beszélgetés módszere Carl Rogers elgondolása alapján jött létre. Minden ember arra vágyik – még ha nem is mondja ki -, hogy elfogadják úgy, ahogy van. A velem való segítői kapcsolatban őszinte lehetsz magadhoz, hiszen itt biztonságban vagy. Nem kell félned a megítéléstől, hiszen a cél, hogy ráláss az életedre, és olyan irányba tereld, amelyben elégedetten és boldogan fogod érezni magad. Vagyis nem én adok Neked megoldásokat, hanem segítek tisztán látni, így fogsz eljutni a saját megoldásaidhoz. A beszélgetés során, persze, használunk eszközöket is, például kavicsokat, illetve székeket, hogy még strukturáltabban láthass rá az életedre és a jelenlegi helyzetedre.

A mentálhigiénés segítő beszélgetésről itt, itt és itt olvashatsz bővebben.

A Carl Rogers által bemutatott segítő beszélgetésről pedig itt nézhetsz meg egy videót.

Kell-e mások bűnéért vezekelnie az embernek?

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Blog, Egyéb kategória, Konfliktuskezelés, Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, , , ,

Mások bűnéért vezekelni elég merész gondolat. Krisztus viszont magára vette az emberek bűneit. Ezt szimbolizálja a kereszt. Nem, nem a saját bűneiért vezekelt, hanem az emberek bűneiért. Nagyon fontos gondolat ez, hiszen ebben a pontban sűrűsödik össze a kereszténység lényege. A bűnbocsánatban. Ahhoz, hogy az emberek elinduljanak a megtérés felé, kellett ez a „látványosság”, hiszen láthattuk, hogy a csodák, a gyógyítások már nem volt elég. Na, de mit jelent ez az egyes ember életében? Neki is magára kell vennie mások bűneit? Nem elég neki a maga baja?

Kinek a terhe a kollektív bűn?

Nem véletlenül mondja ki a Katolikus Egyház, hogy a gyermek nem vezekelhet az apja bűneiért, vagyis az emberiség nem bűnhődhet az első emberpár tettéért. Ez túl nagy teher, amelyet halandó ember nem cipelhet, nem is tud, mert abba beleroppan.

Egyszer beszélgettem valakivel, akinek a hosszas beszélgetés után azt találtam mondani, hogy „neked nem kell tovább cipelned a szüleid terheit”. Erre ő azt válaszolta – teljesen jogosan –, hogy „nem olyan könnyű azt letenni”. Ez a beszélgetés azóta is él bennem. Szóval kell-e mások dolgait hordoznunk magunkban úgy, hogy kvázi megkötözi az egész életünket? Persze, hogy nem. A valódi kérdés nem is ez.

Inkább az, hogy felismerjük-e, ha a szüleinktől azt kapjuk örökül, hogy „neked meg kell értünk szakadnod, mert hálával tartozol nekünk”, vagy „te vagy a hibás a nyomorúságainkért”.

Jézus viszonya a bűnökhöz

Félreértés ne essék, Jézus nem azért vette magára a világ a bűneit, mert nem tudott különbséget tenni a világ és a maga problémái között. Azért vette magára, mert tudta, mi rájuk a megoldás. Az isteni szeretetet és irgalmat ennél plasztikusabban már meg se tapasztalhatta volna az emberiség. A lényeg, hogy Jézus más szerepkörben jelenik meg – ő a Megváltó –, mint az egyes és véges ember. Jézus életében ez egy – igen megrázó – epizód, de tovább él, csupán nem a fizikális világban. Az ember, vagyis mi itt vagyunk, s nekünk ezt a földi létet kell kihasználnunk.

A bűnök és a segítő beszélgetés

Amikor elkezdünk foglalkozni a saját problémáinkkal – „a bűneinkkel”, bár ezt a szót sohasem használom, mert nincs jogom ítéletet mondani mások felett – egy segítő beszélgetés keretein belül, azzal a vállunkra vesszük a saját keresztünket. Ez a legtöbb, amit tehetünk, hiszen azáltal, hogy ezt megtesszük, egyszer s mindenkorra példát adunk másoknak: tehetünk azért, hogy a földi létünk jobb legyen, és ezáltal pedig a környezetünkben élők életét is könnyebbé tehetjük.

Ugyanúgy megvan a mélypontja – az alámerülés a lelkünk bugyraiba – a segítő beszélgetésnek, mint Jézus feltámadásának. Neki az a bizonyos három nap volt a mélypont. De mindkét esetben van feltámadás. Azt hiszem, ezért szeretem csinálni. A feltámadás szót elég tágan értelmezem az egyes ember szempontjából. Volt olyan kliensem, akinek már egy – a lényeget megvilágító – kérdés is kapunyitó volt.

Ha össze kellene foglalnom egyetlen mondatban ennek a bejegyzésnek a tartalmát, akkor azt mondhatom: Meghalni és feltámadni megéri. Ha pedig szeretnél beszélgetni a hit és a lelki egészség kapcsolatáról, keress engem!

Érzelmi leválás, de hogyan?

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Blog, Egyéb kategória, Konfliktuskezelés, Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, , , , , , ,

Szakítás után nagyon aktuális ez a kérdés. A felek ugyanis még sokáig emlékeznek az együtt töltött időkre, és sok szép emlék jut eszükbe. Éppen ezért olyan nehéz az elválás és leválás a másikról. Főleg, ha közben volt még néhány kibékülős rész, ami újra fellobbantotta a lángot, és ami után újra a szakítás következett. Bejegyzésem gondolatébresztőnek szánom, annak ellenére, hogy ezek eddigi klienseimmel való beszélgetésekből származó tapasztalatok.

Egy kapcsolat nem a szakítással ér véget, hanem az érzelmi leválással.

Ki voltam én a kapcsolatban?

Klienseim – és legfőképpen férfi klienseim – gyakori kérdése ez, mit tegyenek szakítás után, ha megjelenik újra az életükben egykori barátnőjük. Leggyakoribb félelmük ugyanis, hogy „visszafogadják” az illetőt, majd pedig újra csalódniuk kell az újabb szakítás miatt. Szóval a fő kérdés:

Mit tegyek, hogy ne legyen rám hatással, ha újra felbukkan az életemben?

Ilyenkor arról szoktunk beszélgetni, hogy milyen szerepet töltött be az életében a hölgy, és vajon miként nézhetett a férfira egykori kedvese. (Fontos leszögeznem, hogy a segítő beszélgetésekben mindig azzal dolgozunk, amit a kliens mond és érez.) A szerepeket azért érdemes firtatni, mert a lelkünk mélyén lehet, hogy másként viszonyultunk az exünkhöz, és ha ezt tudatossá tesszük, akkor a következő kapcsolatban talán már elég tudatos lesz ahhoz, hogy elkerüljük ezt a „szereptévesztést”.

A beszélgetésekből az derült ki, hogy a férfi a legapróbb részletekig mindent megtervezett. Sőt olyan volt, mintha kettejük helyett szeretne! Az illető hölgynek igazából csak annyi a dolga, hogy élvezze mindazt, amit kap.

A beszélgetések során az is ki szokott derülni, hogy az ex hölgynek van valamilyen traumája, sérülése, amely általában az apához kötődik. Például kiskorában elhagyja a családot, vagy jelen van a családban, de csak árnyékként. Emiatt a hölgy tudattalanul olyan férfit keres, aki megfelelő apaminta lehet a számára. Csakhogy a férfi nem apa akar lenni, hanem párkapcsolatban akar élni. De erre nem azonnal jön rá, mert akkor máshogy alakítja a kapcsolatot.

A gondok kb. 1 év után jelentkeznek. Egymást elkezdik egyre tisztábban látni, és azon gondolkoznak, hogy mi tetszik, mi nem tetszik a másikban. Mivel tudnak együttélni, mivel nem. És ez nagyon helyes. A probléma ott van, hogy nagyon sokára derül ki, hogy ez egy egyenlőtlen viszony. Az egyenlőtlen viszonyban pedig nincs olyan intimitás, mint férfi és nő között általában szokott lenni.

Egy ilyen kapcsolatnak egyébként nagyon sok hozadéka lehet. A férfi csodálva érezheti magát, a nő megkapja azt a biztonságot, amire mindig is vágyott. Lehet köztük igazi szeretetkapcsolat is, csak a kérdés, hogy meddig bírják így.

Mi történik a szakítás után?

Ez általában hosszadalmas, se vele-se nélküle kapcsolat lesz, mert mindig „megbeszélik”, egy darabig együtt vannak, aztán megint szakítanak. Végül valamelyik félnek elege lesz, és kimondja a nagy NEM-et. És akkor jön a kérdés, amelyről már a cikk elején írtam.

Mit lehet tenni?

Mint minden pszichológiai esetre, erre sincs recept. A megoldás ugyanis már a párkapcsolat alatt elkezdődhet. A folyamatos beszélgetés a párkapcsolat alakulásáról nagyon fontos. Ha egy olyan kérdéssel szembesülnek, amire egyikőjük sem tudja a választ, akkor érdemes egy külső személyhez, mentálhigiénés szakemberhez, pszichológushoz, párkapcsolati coach-hoz fordulni. A szolgáltatásomról itt tudsz tájékozódni.

A szakítás utáni érzelmi leválás viszont ennél összetettebb. Amikor megkérdeztem a klienseimet, hogy mit gyászolnak a legjobban a kapcsolatukból, akkor a meghittséget, a beszélgetéseket és még jó néhány dolgot szoktak említeni. Aztán meg szoktam kérdezni, hogy ezeket a dolgokat honnan tudnák most ideiglenesen „begyűjteni”, csak addig, amíg nem sikerül elengedni végleg a párkapcsolatukat.

***

Minden „folyamatban lévő” párkapcsolat résztvevői számára érdemes néhány kérdést feltenni maguknak:

Ki vagyok én a párom számára?

Én kinek tartom őt?

Mennyire intim a kapcsolatunk?

Egyenlően veszünk-e részt a kapcsolatunk alakításában?

Ha nem, miért nem?

Kilépni egy kapcsolatból nagy bátorság. Aztán szembenézni magunkkal, és megvizsgálni, hogy mi volt a saját részünk abban, ami idáig vezetett, tiszteletreméltó dolog.

Hogy tetszett a cikk? Szólj hozzá Te is!

A segítő beszélgetés – egy új élet felé vezető út

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Blog, Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, , , , , ,

A Szent Három Nap. Önként adja magát, megfeszítik, feltámad. Ez Krisztus útja. Ez a hármasság az élet sok területén megjelenik, így a segítő beszélgetésben is.

Krisztus és a kliens

Amikor jelentkezik valaki hozzám segítő beszélgetésre, akkor először is önként teszi. Saját elhatározása, hogy feltárulkozik előttem. Úgy, ahogy Jézus is saját elhatározásából megy a biztos halálba. Neki viszont van egy biztos tudása: az, hogy a végén a feltámadás várja, és ezzel nemcsak a saját, hanem mások életét is megváltja. Az, aki segítő beszélgetésre jön, az csak reméli, hogy a végén „feltámad”. Ilyen szempontból nem feltétlenül pontos a hasonlat.

Mindig nagy tiszteletet kelt bennem, ha valaki elhatározza, hogy egy másik embernek beszél a problémáiról. Valamit odaad magából, hogy aztán valami nagyobbat tudhasson magáénak. Minden beszélgetés végén meg szoktam kérdezni, hogy milyen érzés volt beszélni egy idegen embernek – még akkor is, ha annak az a hivatása, hogy másokat meghallgasson – a nehézségéről, akkor többnyire azt a választ kapom, hogy az elején zavarbaejtő vagy nehéz volt, de aztán érezte az elfogadást és az együttérzést, és amikor a végén kap egy visszajelzést arra, hogyan „dolgozott” a beszélgetés alatt, végképp megkönnyebbül.

Aztán van az az eset is, amikor a kliens a beszélgetés végén hoz elő egy újabb történetet. Abban újabb fájdalmak vannak, de az az érdekes, hogy ez fogja összekötni a következő beszélgetéssel. És az is érdekes, hogy ezt a fájdalmat a következő beszélgetésig elbírja a kliens. Még egy kicsit benne marad a fájdalmában, de a következő alkalommal feloldódik. Ez mégjobban erősíti a hasonlatot.

Csend a beszélgetésben

Beszélgetés közben a Csend is útitársunk. Amikor kedvesen, szelíden van köztünk, olyankor tudom, hogy a kliensem kellően oldott állapotban van a gondolatai kifejezésére. Amikor a csendnek súlya van, akkor érzem, hogy szükség van még egy kis oldásra. Van, aki megijed tőle, és megkérdezi, hogy „akkor most nagy a baj?„, és van, akinek teljesen természetes, hogy csendben hallgatják.

A csend a legfontosabb része a beszélgetéseknek, hiszen itt történik valami a kliens lelkében. Ez lehet egy elhatározás vagy egy pontosabb megfogalmazás, amellyel nagyot lendíthet a beszélgetés kerekén. Ez a csend állt be akkor is, amikor Jézus meghalt a kereszten. Csend és sötétség. Egy kicsit ilyenkor bennünk is meghal valami. Például a régi énünk. Vagy az a része a személyiségünknek, amelyik mondjuk értelmetlenül feláldozza magát.

A beszélgetés vége az a mozzanat, amikor a kliens egy nagyot szív a levegőből és azt mondja, „most legalább két hétre feltöltődtem”. Ez a feltámadás. Egyik analógia sem pontos, amelyet ráhúzunk a Szent Három Napra, így ez sem az. Amikor Krisztus kilép a sírjának nyílásán, és nagyot szív a levegőből, egy életre szól. Egy másik, újabb, teljesebb életre.

Hézl József

Mentálhigiénés és szervezetfejlesztő szakember

06305924511

Mikor gyere mentálhigiénés segítő beszélgetésre?

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, , , ,

Karcsi 36 éves vállalkozó. Az elmúlt egy évben nagyon megsokasodtak a problémái. Nem megy úgy a vállalkozása, mint korábban, ráadásul párkapcsolati nehézségei is vannak, amelyek már a vállalkozása elején kezdtek kialakulni. Próbálta megbeszélni a párjával, és úgy tűnt, hogy sikerült is. Mára azonban világossá vált, hogy csak elaltatták egymást valami közhelyes megoldással. Karcsi most a válását a fontolgatja, de még előtte felkeresett egy mentálhigiénés szakembert. Az ülések során elkezdte látni a saját elakadásait, és rájött, hogy új alapokra kellene helyezni a kapcsolatát. Most ott tart, hogy megmenthető a kapcsolata.

Karcsi jól döntött, amikor szakembert keresett, mert rájött, hogy a váláson kívül más megoldás is van. Mi lett volna, ha mégsem keres egy „külső szemet”!? Ugyanis erről van szó. Van valaki, aki segít megláttatni a nehézségeimet. És ez megnyugtató, mert az egydimenziós látásmódon kívül van még más dimenzió is az életben, de nem biztos, hogy magunktól meglátjuk.

Rengeteg ma a segítő szakmájú ember (mentálhigiénés szakember, coach, pszichológus stb.), mégis van még az emberekben egy gát, ami miatt nem mernek hozzájuk fordulni. Talán azért, mert gyengeségként élik meg. Keresztény berkekben pedig él az a felfogás is – bár már kezd kikopni – , hogy Istenben hívő embernek nincs szüksége ilyen segítségre, mert elég, ha Istennel jó kapcsolatot ápol.

Igen, csak hogy az Istennel való kapcsolat legalább olyan szoros kötelék, mint egy családtaggal. És ráadásul ugyanolyan sérülékeny is. Ha nem foglalkozunk vele, ugyanúgy tönkre tud menni, mint bármely kapcsolat. Ha nehezedre esik segítőt keresni, akkor gondolj rá úgy, hogy ő külső személy, aki képes rálátni az életedre és a kapcsolataidra objektíven. Tehát nem az agyadban fog „turkálni”, csupán segít láttatni dolgokat, amelyeket az érzelmektől és a különféle eseményektől már nem látsz.

Akkor gyere hozzám, ha olyan problémád van,

  • amelyből, úgy érzed, egyedül nem tudsz felállni
  • amikor váratlan esemény ért, és nem tudsz vele megbirkózni (pl. gyász)
  • ha párkapcsolati
  • vagy más kapcsolati nehézségeid vannak
  • ha életvezetési nehézségeid vannak (pl. ha nem tudsz kilépni, az „állandóan békítő” szerepéből)
  • ha úgy érzed, depresszió közeli állapotban vagy
  • ha úgy érzed, hogy a stressz mindennapossá válik az életedben

Négy kérdést tegyél fel magadnak, amikor azon gondolkozol, hogy szakemberhez forduljál-e:

  • mennyire zavarja a hétköznapi életem?
  • elég-e, ha egy barátommal, szülőmmel, testvéremmel beszélem meg a problémámat?
  • mennyi energiát kell belefektetnem, ha egyedül akarom megoldani,
  • megéri-e ez az energiabefektetés?

Ha döntöttél, kattints ide a jelentkezéshez!

„Félelem volt bennem, mert nem tudtam, mire számítsak”

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Segítő beszélgetés, , , ,

Ezt az egyik kliensemtől hallottam, amikor egy folyamat végére értünk. Ekkor gondoltam bele, mekkora lutri lehetett neki, hogy eljött hozzám. Azóta is becsülöm nagyon, hogy túllépett a saját félelmén, és vállalta a kockázatot. Aztán még vannak ilyen mondatok is, hogy „megoldom egyedül”, nálunk az ilyen nem divat”, teregessem ki a szennyest egy vadidegen előtt? Ezen mondatok mögött félelem húzódik meg. Ezért gondoltam, hogy hasznos lesz ez a bejegyzés azok számára, aki kételkednek vagy gondolkodnak egy segítő beszélgetésen való részvételen.

A mentálhigiénés szakember nem pszichológus

Természetesen komoly képzést kapott pszichológiai tárgyakból is, úgymint a fejlődéslélektan, illetve a lelki zavarok. A mentálhigiénés szakembernek fontos tudnia, hol tart a kliense egyes helyzetekben, például érzelmeit, életállapotát illetően, vagy a gyásza esetén.

Több önismeret

Amiből más mentálhigiénés képzés, mint a pszichológusoké, az az önismeret. Ezt nem előadások, hanem saját élményű foglalkozások keretén belül kapja. Az egyik foglalkozáson például a szakmájában erősítik meg, a másikon a segítő beszélgetést mint módszert gyakorolják, a harmadikon a saját életeseményeivel „játszik” a csoport segítségével. Tehát nem túlzás azt állítani, hogy a mentálhigiénés szakember magas empátiával, tehát beleérző képességgel rendelkezik.

A segítő beszélgetés jellemzői

A mentálhigiénés szakember nem árulja el a neved, a veled történt dolgokat senkinek, mert nem tartozik senkire. Amikor TE meg ÉN leülünk egymással szemben, akkor az időmet, figyelmemet csak neked szentelem. Tehát nem fogod látni, hogy jegyzetelek. Mert nem is jegyzetelek. Vagy hogy a mobilomat nézegetem. Na, jó, mégis, de csak az idő miatt.

Tehát végigkísérem az érzelmeidet és a mondanivalódat, ha kell, segítek neked kimondani dolgokat, amelyeket nem mersz, vagy nem látsz rá. Esetleg olyan technikákat alkalmazok, amik neked szokatlanok lehetnek, de semmiképpen sem teszek olyat, ami számodra kellemetlen lehet.

Mit gondolj végig jelentkezés előtt?

  • mi az, ami miatt segítséget kérsz
  • megéri-e neked, hogy az életed nehézségeit elmondd egy szakembernek
  • ha eljönnél, mire számítasz végeredményképpen? (vagyis mit szeretnél elérni a konzultációval)

Ha ezeket végig gondolod, talán csökken egy kicsit a félelemérzeted, és tudsz arra koncentrálni, hogy megoldd az életed problémáit. Ha mégsem, keress engem, beszéljünk róla!

A következő bejegyzésben arról olvashatsz, hogy mikor érdemes eljönnöd hozzám.

Tanácsadás vs. segítő beszélgetés

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Segítő beszélgetés, ,

Nem nehéz eldönteni, hogy mi a tanácsadás, de hogy mi a segítő beszélgetés, azt már kevésbé tudjuk elképzelni. Viszont nagyon jó, ha vannak barátaink, családtagjaink, akikkel szuperül tudunk beszélgetni. Viszont mi történik akkor, ha konfliktusunk támad valakivel, esetleg gondjaink vannak a párkapcsolatban, vagy akár meghalt valakink, akiről „életmentő” beszélgetést folytatnánk valakivel?

Biztos beszéltél már meg ilyen és hasonló dolgokat szüleiddel, barátoddal, barátnőddel. Emlékszel, hogyan zajlottak ezek? Elmondtad, hogy mi bánt, aztán ő elmondta, hogy mit csinálsz rosszul. Esetleg elkezdte magát fényezni, hogy így meg úgy csinálta, és milyen jó lenne, ha te is így csinálnád… És természetesen nem a rossz indulat vezérel senkit sem, csupán a segítő szándék. De a pokol tornáca is jó szándékkal van kikövezve… Segíteni sokféleképpen lehet.

De miért nem jó a tanácsadás?

Mert a tanácsadással azt akarják bebizonyítani – akár tudattalanul is -, hogy ők mennyivel jobban csinálnák, mint te. És közben nem veszik észre, hogy egy érzelmi hullámvasúton csücsülsz, és a rázkódástól nem látsz tisztán. Kívülről könnyű tanácsot adni. Belelépni a Te cipődbe és felvenni a Te szemüveged… na, az már teljesítmény.

Miben különbözik a mentálhigiénés segítő beszélgetés és a tanácsadás?

Például abban, hogy nem kapsz tanácsot. Leülsz elém, és elkezdünk beszélgetni. Ez a beszélgetés lehet terápiás hatású, főleg akkor, ha a végén sóhajtasz egy nagyot, és azt mondod: ez jó volt. Köszönöm, hogy kiadhattam magamból ezeket. És aztán kapsz tőlem visszajelzéseket is. De nem kell megijedned, nekem nem tisztem pálcát törni senki felett. Én, vagyis mi ketten az önismereteden dolgozunk, az önismeret szintjén szólítalak meg. És a visszajelzéseim is inkább a kapcsolataidban való működésedre fognak vonatkozni. És persze az érzéseidre és gondolataidra.

Szóval miből fogod érezni az elfogadást?

Abból, hogy

  • amit mondasz, azt visszaismétlem a saját szavaimmal, hogy jól értem-e, és helyesbíthetsz, ha mégsem, vagy jelezheted, hogy igen, jól értem
  • visszatükrözöm az érzéseid, amik a szavaid mögött észlelek, mert nem minden esetben veszed észre, hogy az adott szituációban hogyan érezted magad
  • ha kell, az érzéseidet és a történéseket megjelenítjük valamilyen eszköz segítségével, hogy valamire rájöjj, vagy rendbe tedd a gondolataid

És még mindig csak egy része annak, amiről ez az egész szól…

Kipróbálnád? Kattints, hogy részt vegyél Te is egy ilyen élményben, hogy Neked is lehessen Aha! Élményed!

Motiválódjunk, de hogyan?

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, , , ,

Motiválódjunk, de hogyan? Sokat hallhatunk a reklámokból, olvashatunk az interneten motivációs mondatokat, de valóban tudnak-e ránk hatással lenni? Tényleg megvan-e – csak hogy stílszerű legyek – az aha élményünk tőlük? Vajon elég-e a motivációnk felébresztéséhez, ha ilyen mondatokat olvasunk? A mai bejegyzésben erre keresem a választ.

Ha terveid vannak, egyszerűen tűzd ki a céljaidat, és cselekedj!

Ugye, milyen egyszerű? Vajon Nora Roberts (e mondat megalkotója) is mindig így csinálja? Magunktól talán rá sem jöhetnénk! Egyszerűen csak célokat kell kitűznünk, és meg kell valósítanunk azokat! Na, jó, elég a cinizmusból. Nem tudhatom, hogy ez az idézet milyen kontextusból lett kiragadva.

Szóval a helyzet, hogy ezt a mondatot nem olvasni kéne, hanem valakinek a szájából hallani. Valaki olyasvalakinek a szájából, aki hisz bennünk, aki elhiszi rólunk, hogy meg tudjuk valósítani a terveinket. Aki fel tudja a belénk vetett bizalom által lobbantani a lángot. Perzselni tud. Mert láng nélkül nem megy. És ez egy olyan embertől jövő bizalom, akivel mindig is biztonságos, szeretetteljes volt a kapcsolatunk. Alig hihető, de ilyen személy nemcsak szülő lehet, hanem tanár is. Talán helyzettől is függ. Amikor szakképzésre jártam (2003 és 2005 között még más képzési formát hívtak így. :)), egyik nagyon kedves némettanárnőm azt mondta, „Józsi, maga képes arra, hogy le nyelvvizsgázzon! Tegye meg!” Elmentem a vizsgára, és megcsináltam. Ugyanis nemcsak ő hitt bennem, hanem én is hittem az ő szakértelmében, és abban, hogy valóban képesnek tart arra, hogy levizsgázzak német nyelvből. Azóta is nagyon hálás vagyok neki!

Tehát, ha kezdő lökésre van szükségünk, akkor mindenképpen érdemes olyan embert keresnünk, akiben képesek vagyunk hinni, bízni, és fontos, hogy ő is hisz bennünk.

Ha valaki fél a kísérletezéstől, akkor elkezd vitázni. (…)

Az idézet Michael Hanekétől származik. Hogy egy másik idézettel indítsak Az ember tragédiájából: „A tett halála az okoskodás.” Mi történik abban a helyzetben, amikor elkezdek magammal – vagy mással – vitatkozni? Azt hiszem, kifogásokat keresek arra, hogy miért nem működhet az, amit elterveztem. És miért keresek kifogásokat? Mert valójában semmi kedvem ahhoz a dologhoz. Tehát nem történik más, minthogy valamit magamra akarok erőltetni, ami nem én vagyok.

A másik dolog, ami miatt halogatunk, hogy sokat hallottuk ezeket a mondatokat: „Úgysem fog sikerülni! Nem érdemes energiát fektetni bele! Inkább csinálj helyette mást!” vagy „Inkább ne csinálj semmit!” Hihetetlenül nehéz, de nem szabad meghallani az ilyet.

Nagyon fontos azon dolgozni, hogy a magunk elvárásai szerint éljünk. Az, hogy a munkánkat elég jól végezzük el, nem más igénye, hanem saját magunké. A rendezett pár- és egyéb kapcsolat sem (csak) más igénye, hanem a miénk is. Mások elvárásainak megfelelni önmagunk és mások becsapása is lenne. Hiszen elhitetjük magunkkal, hogy az a jó, ha másoknak megfelelünk, még akkor is, ha beleszakadunk, másokat meg azzal csapjuk be, hogy jól csinálják az elvárásdömpinget.

Aki nem vág semmibe, az nem is jut semmire és nem is jó semmire.

El tudjuk képzelni, milyen lehetett Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais gondolkodása, amikor ezt kimondta. Ezzel a mondattal inkább ölni lehetne, nemhogy motiválni. Önértékelésünket is csak lejjebb döngölhetjük vele, mert hogy nem emel fel, az ziher. Ha valakinek a szájából hallanám ezt a mondatot (és nekem mondaná), akkor biztos azt gondolnám, hogy alacsony az önértékelése. Elvégre, aki rendben van magával, nincs szüksége arra, hogy mások felett ítélkezzen.

Hogyan működik a motiválás a segítő kapcsolatban?

A segítő és a kliens közti kapcsolat alapvetően motiváló erejű. Hiszen a kliens azért megy segítőhöz, mert olyan elakadása van, amiből egyedül nincs ereje – nincs motivációja – kimászni. A segítő azokat a dolgokat fogja erősíteni, ami a kliens erőssége. Illetve olyan képességeket is meg tud erősíteni, amiről a kliens nem is gondolná, hogy megvan benne. De ez tényleg egy olyan kapcsolatban jön csak elő, amelyben a segített személy százszázalékos odafigyelést kap.

Összegzésképpen azt tudom mondani, hogy a motivációhoz inkább szükséges egy hiteles ember, mint néhány kontextusából kiragadott sor. Szerintem az idézetek akkor működnek, amikor csak egy pici plusz kell a megvalósításhoz. Hiszem, hogy mindenki életében élnek hiteles emberek, akikhez lehet fordulni, ha elbizonytalanodunk.

Pozitív megerősítés vs. dicséret

Szerző: Hézl József Szólj hozzá a bejegyzéshez
Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, ,

Mi a különbség a pozitív megerősítés és a dicséret között? Emlékszel, hogy amikor gyerek voltál, hogyan dicsértek meg? Hányszor hallottad már, hogy „Olyan ügyes vagy, kisfiam/kislányom!”, „Megdicsérlek!” Kb. hány éves korodig hallottad ezt? Mi volt az a pont, amikor már nem esett jól a dicséret ezen formája? Ebben a bejegyzésben arról olvashatsz, hogyan motiválhatod a gyereked, beosztottad.

Mi a hátulütője a dicséretnek?

  • Thomas Gordon egyenesen kommunikációs gátnak tartja. Ugyanis a dicsérőt olyannak tünteti fel, mintha „élet és halál ura” lenne. Merthogy, aki dicsér, az büntethet is.
  • A másik ok, amiért nem előnyös a „megdicsérlek”, hogy függővé teszi a diákot, beosztottat, aki azért fog dolgokat megcsinálni, hogy megdicsérjék. Ráadásul erősíteni fogja az alá-fölé rendeltségi viszonyt.
  • Végül, aki a dicséretet kapja, gyakran érezheti úgy, hogy csak azért mondják neki, hogy lerázzák.

A pozitív megerősítés

„Na, jó, de akkor mit mondjunk?” – jogos lenne a kérdés, ha feltennétek. A válasz a pozitív megerősítésben rejlik.

Mennyivel jobban hangzik, mikor azt mondja a tanár a diáknak rajzórán, „Milyen szépek az ívek ezen a rajzon!”, mint azt, hogy „Szép a rajzod.”. Ugyanis egy idő után már nem elég, hogy szép. Mi a szép benne? Mert lehet, hogy a figurák feje egyáltalán nem hasonlít az emberére, de a napocska szép kör alakú, a sugarak tényleg ragyognak, stb. A főnök a beosztottjának mondhatja, hogy „Milyen pontosan követte az utasításaimat!”, vagy az ügyfél a fényezőnek: „Olyan szépen felpolírozta az autóm, hogy azt hittem, nem is az enyém, hanem valami szalonból hozták ide!” És még sorolhatnánk.

Sőt! Ha valaki hazudott, de most elmondta az igazságot, akkor is érdemes neki mondani: „Köszönöm az őszinteséged!”, mert ebben benne van az is, hogy elfogadjuk őt, és megengedjük neki, hogy helyrehozza, amit elrontott.

A pozitív megerősítés lényege, hogy valami tulajdonságban vagy tehetségben erősítse meg a másikat. Bárki használhatja, csak őszintén mondja, a másik szemébe nézve!

Hogyan működik ez egy segítő beszélgetésben?

Amikor a kliens a beszélgetés végére ér, akkor a segítő adhat neki olyan visszajelzést, hogy „A mai alkalommal Ön nagyon sokat és keményen dolgozott! Nem szégyellte kimondani a félelmeit, a kívánságait, és ezt köszönöm!”

A jól irányzott pozitív megerősítések erősíthetik a személyiséget, amelyeknek következtében az illető képes lesz reálisan látni magát, felelősségteljesebb lesz, megtanulja tisztelni a megerősítést adó személyt, és nem utolsó sorban, megtanulja ezt a fajta „dicséretet”, és másoknál is ugyanígy fogja alkalmazni!

Honlapunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. Szolgáltatásaink használatával Ön beleegyezik a sütik használatába. Adatvédelmi nyilatkozatunkat itt találja meg.

Elfogad