sebezhetőség Archívum

Kapcsolatban vagyunk

Szóval az a kérdés, hogy mit jelent kapcsolatban lenni. Személyesen ott lenni mellette vagy elég a zöld pötty a Messenger alkalmazásban? Fontos-e a másik közelsége vagy megelégszünk azzal, hogy egy informatikai rendszer köt össze minket? Akkor is kapcsolatban vagyunk, ha napokig nem beszélünk semmilyen formában, de látjuk az alkalmazásban, hogy a másik „elérhető”? Ez nagyjából ugyanaz, mint amikor emberek egy lépcsőházban laknak, nap mint nap látják egymást, mégsem szólítják meg a másikat. Van olyan nézet, miszerint, ha egy napig nem beszélünk, már nem vagyunk kapcsolatban.

Akkor mégis mit jelent kapcsolatban lenni?

A kapcsolat egyik jellemzője a kiszámíthatóság. Tudom, hogy számíthatok a másikra. Nemcsak akkor, amikor bajban vagyok, hanem az önfeledt nevetésben, vagy egy nagyon elvont beszélgetésben. Tudom azt is, hogy holnap és holnapután is beszélhetünk, és ha neki valamiért nem alkalmas, akkor képes őszintén elmondani. És itt kapcsol be a másik jellemzője, az őszinteség. Egy biztonságos kapcsolatban az ember lehet őszinte olyan kérdésekben is, amelyek egyébként kényesek. Ez nem azt jelenti, hogy a másikkal megtehetek bármit, pl. tekintet nélkül nyomogathatom a fájdalompontjait, hanem ha kritikája van felém, vagy nekem felé, akkor azt elmondhatjuk egymásnak büntetés nélkül. Vagy elmondhatunk egymásnak olyan dolgokat, amelyekkel nem tisztelünk meg akárkit. Ezzel együtt lesz ez egy biztonságos és kitüntetett kapcsolat.

Miért olyan nehéz mégis egy biztonságos kapcsolat?

Talán azért, mert felelősséget kell vállalni önmagunkért és a másikért. A kimondott szavainkért. Szemből szemben elmondani tapintatosan, hogy mit gondolunk valójában. Az offline kapcsolatban nem lehet kilépni a térből, mert a másik magyarázatot vár. Itt nincs olyan, hogy bezárom az alkalmazást, és akkor folytatom, ha megvan a válaszom, vagy ne adj’ isten, nem fejezem be a beszélgetést.

A valódi kapcsolódás sebezhetőséget is jelent. Akkor felvállalni azt, hogy nem vagyunk tökéletesek, amikor egy légtérben vagyunk. A másik látja a gesztusainkat, a mimikánkat. Látja a legördülő könnycseppet. A messenger üzenetben van lehetőség az alkalmazás bezárására, időnyerésre, esetleg arra, hogy megkérdezzük a mesterséges intelligenciát, hogy mit válaszoljunk. De a valós térben ezekre nincs lehetőség

Lehet, hogy a modern technológia nem lerombolta a kapcsolatokat, hanem kiterjesztette azokat. Rámutatott arra, hogy a puszta interakció még nem kapcsolat. Mert kapcsolódni nem egy technikai megoldás, hanem belső döntés. Annak a vállalása, hogy odafigyelek a másikra akkor is, amikor nincs zöld pötty a neve mellett.

Képes vagy benne maradni egy konfliktusban akkor, amikor nem választ el benneteket a mobiltelefon? Milyen érzések vannak benned? Pánik? Szorongás? Menekülhetnék? Ha így van, akkor beszélgessünk róla! Foglalj időpontot, és segítek visszatérni a valóságba!

A valódi kiút a magányosságból nem ott kezdődik, hogy hirtelen elkezdünk bulizni. Introvertált emberként valószínűleg ezzel több kárt csinálunk magunknak, mint hasznot. Elengedhetetlenül fontos, hogy először képessé tegyük magunkat a kapcsolódásra, tudatosítsuk a belső elszigeteltségünk okát, és aztán felkészüljünk a lassú, biztonságos nyitásra. Az első részben láttuk, milyen gyermekkori sebek és védőfalak (dac, elfordulás) tartanak minket távol másoktól. Most nézzük meg, hogyan kezdhetjük el lebontani ezeket a gátakat.

Tudatosítsd magadban: „Miért vagyok most egyedül?”

A változás első lépése mindig a felismerés. Amikor magányosnak érzed magad, érdemes megállni egy pillanatra, és megfigyelni, mi zajlik a lelkedben.

Figyeld meg a „védőfalat”: Fontos, hogy ez a fal nem megvéd, hanem elszigetel. Emiatt érdemes lebontani a következőképpen. Ha azt érzed, hogy dacos vagy, vagy érzed, hogy valami frusztrál, és távolodnál el az emberektől, kövesd vissza a napod, honnan indult el ez az érzés, milyen dolgok történtek, amelyek ezt az érzést beindították.
Különítsd el a múltat a jelentől: Tudatosítsd magadban: „Ez most nem az a gyermekkori kiszolgáltatottság. Felnőtt vagyok, és vannak eszközeim a kapcsolódásra.” A tudatosítás során ne ítélkezz magad felett („Hogy lehetek ilyen hülye?”) , csak állapítsd meg, hogy a falad áll, de tevagy a gazdája, és képes vagy lebontani.

Eszköz a nyitáshoz: A „mikronyitások” módszere

A magánytól a közösségi lét felé nem egyetlen hatalmas ugrással, hanem apró, biztonságos lépésekkel juthatsz el. Főleg, ha alapvetően introvertált vagy, de mégis kapcsolódni szeretnél. Számolj a „kevesebb néha több” elvével. Kezdetben kevés ember lesz az, akivel képes leszel kapcsolatba lépni, és nem feltétlenül olyanok, akikkel életre szóló barátságot akarsz kialakítani, de „gyakorlásnak” és önbizalomgyűjtésnek remek lehetőség.

Kezdd mikronyitásokkal:

Szemkontaktus és mosoly: A boltban, a liftben vagy a munkahelyen. Amikor visszamosolyognak vagy visszanéznek rád, azt az üzenetet kapja az idegrendszered, hogy a világ nem ellenséges.
Kérdezz, ne csak felelj: Ha valaki megkérdezi, hogy vagy, ne állj meg a „köszi, jól” válasznál. Kérdezz vissza te is, vagy tegyél hozzá egyetlen személyes mondatot.

Keresd a „biztonságos tereket”

A kapcsolódás kockázat – ahogy az első részben írtam –, de a kockázatot minimalizálhatod is.

Keress az érdeklődésednek megfelelő közösségeket: Könnyebb nyitni, ha van egy közös téma (legyen az jóga, olvasókör vagy önkéntes munka). Itt nem „neked” kell a figyelem középpontjába kerülni, mert a téma miatt van ott mindenki.
Érzelmileg biztonságos közeg: Olyan emberek felé nyiss először, akikről tudod, hogy elfogadóak. Nem kell mindenkinek feltárni a lelked, elég egyvalaki, akiben bízhatsz.

„A kapcsolódás nem azt jelenti, hogy tökéletesek vagyunk, hanem azt, hogy merünk láthatóvá válni a tökéletlenségeinkkel együtt is.”

A kiút a magányosságból a sebezhetőségen át vezet

Sokan azt hiszik, a magány ellen a magabiztosság a legjobb eszköz. Valójában a sebezhetőség vállalása az, ami közelebb hoz másokat. Ez elsőre ijesztőnek tűnik, de azzal lehet csökkenteni az ijedtséged, hogy kimondod, amit érzel: ez most meglepett, ez lesújtó számomra, ez örömteli számomra. Így csökken a testi reakcióba fektetett energia, vagyis a kimondás „elvesz” némi energiát pl. a sírógörcsből. Így kiegyensúlyozottabban tudod magad kommunikálni. Az őszinteség gyakran azonnali empátiát és viszonzást vált ki a másikból, ami azonnal oldja a magány érzését.

A kiút a magányosságból egy folyamat. Lesznek napok, amikor könnyebb nyitni, és lesznek, amikor ismét visszazársz, és ez rendben van így. A fontos az, hogy tudd, a kulcs nálad van, és minden egyes apró kapcsolódással közelebb kerülsz a valódi önmagadhoz és másokhoz. Ha pedig nehezen megy ezután a kapcsolódás, foglalj hozzám időpontot!

Foto von Jason Hogan auf Unsplash

Címke: sebezhetőség

Kapcsolatban vagyunk(?)