Segítő beszélgetés Archívum - Oldal 2 a 2-ből

Tanácsadás vs. segítő beszélgetés

Szerző: Hézl József

Segítő beszélgetéselfogadás, Segítő beszélgetés, tanácsadás

Nem nehéz eldönteni, hogy mi a tanácsadás, de hogy mi a segítő beszélgetés, azt már kevésbé tudjuk elképzelni. Viszont nagyon jó, ha vannak barátaink, családtagjaink, akikkel szuperül tudunk beszélgetni. Viszont mi történik akkor, ha konfliktusunk támad valakivel, esetleg gondjaink vannak a párkapcsolatban, vagy akár meghalt valakink, akiről „életmentő” beszélgetést folytatnánk valakivel?

Biztos beszéltél már meg ilyen és hasonló dolgokat szüleiddel, barátoddal, barátnőddel. Emlékszel, hogyan zajlottak ezek? Elmondtad, hogy mi bánt, aztán ő elmondta, hogy mit csinálsz rosszul. Esetleg elkezdte magát fényezni, hogy így meg úgy csinálta, és milyen jó lenne, ha te is így csinálnád… És természetesen nem a rossz indulat vezérel senkit sem, csupán a segítő szándék. De a pokol tornáca is jó szándékkal van kikövezve… Segíteni sokféleképpen lehet.

De miért nem jó a tanácsadás?

Mert a tanácsadással azt akarják bebizonyítani – akár tudattalanul is -, hogy ők mennyivel jobban csinálnák, mint te. És közben nem veszik észre, hogy egy érzelmi hullámvasúton csücsülsz, és a rázkódástól nem látsz tisztán. Kívülről könnyű tanácsot adni. Belelépni a Te cipődbe és felvenni a Te szemüveged… na, az már teljesítmény.

Miben különbözik a mentálhigiénés segítő beszélgetés és a tanácsadás?

Például abban, hogy nem kapsz tanácsot. Leülsz elém, és elkezdünk beszélgetni. Ez a beszélgetés lehet terápiás hatású, főleg akkor, ha a végén sóhajtasz egy nagyot, és azt mondod: ez jó volt. Köszönöm, hogy kiadhattam magamból ezeket. És aztán kapsz tőlem visszajelzéseket is. De nem kell megijedned, nekem nem tisztem pálcát törni senki felett. Én, vagyis mi ketten az önismereteden dolgozunk, az önismeret szintjén szólítalak meg. És a visszajelzéseim is inkább a kapcsolataidban való működésedre fognak vonatkozni. És persze az érzéseidre és gondolataidra.

Szóval miből fogod érezni az elfogadást?

Abból, hogy

amit mondasz, azt visszaismétlem a saját szavaimmal, hogy jól értem-e, és helyesbíthetsz, ha mégsem, vagy jelezheted, hogy igen, jól értem
visszatükrözöm az érzéseid, amik a szavaid mögött észlelek, mert nem minden esetben veszed észre, hogy az adott szituációban hogyan érezted magad
ha kell, az érzéseidet és a történéseket megjelenítjük valamilyen eszköz segítségével, hogy valamire rájöjj, vagy rendbe tedd a gondolataid

És még mindig csak egy része annak, amiről ez az egész szól…

Kipróbálnád? Kattints, hogy részt vegyél Te is egy ilyen élményben, hogy Neked is lehessen Aha! Élményed!

Motiválódjunk, de hogyan?

Szerző: Hézl József

Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztéscélok, kísérlet, motiváció, Segítő beszélgetés, vita

Motiválódjunk, de hogyan? Sokat hallhatunk a reklámokból, olvashatunk az interneten motivációs mondatokat, de valóban tudnak-e ránk hatással lenni? Tényleg megvan-e – csak hogy stílszerű legyek – az aha élményünk tőlük? Vajon elég-e a motivációnk felébresztéséhez, ha ilyen mondatokat olvasunk? A mai bejegyzésben erre keresem a választ.

Ha terveid vannak, egyszerűen tűzd ki a céljaidat, és cselekedj!

Ugye, milyen egyszerű? Vajon Nora Roberts (e mondat megalkotója) is mindig így csinálja? Magunktól talán rá sem jöhetnénk! Egyszerűen csak célokat kell kitűznünk, és meg kell valósítanunk azokat! Na, jó, elég a cinizmusból. Nem tudhatom, hogy ez az idézet milyen kontextusból lett kiragadva.

Szóval a helyzet, hogy ezt a mondatot nem olvasni kéne, hanem valakinek a szájából hallani. Valaki olyasvalakinek a szájából, aki hisz bennünk, aki elhiszi rólunk, hogy meg tudjuk valósítani a terveinket. Aki fel tudja a belénk vetett bizalom által lobbantani a lángot. Perzselni tud. Mert láng nélkül nem megy. És ez egy olyan embertől jövő bizalom, akivel mindig is biztonságos, szeretetteljes volt a kapcsolatunk. Alig hihető, de ilyen személy nemcsak szülő lehet, hanem tanár is. Talán helyzettől is függ. Amikor szakképzésre jártam (2003 és 2005 között még más képzési formát hívtak így. :)), egyik nagyon kedves némettanárnőm azt mondta, „Józsi, maga képes arra, hogy le nyelvvizsgázzon! Tegye meg!” Elmentem a vizsgára, és megcsináltam. Ugyanis nemcsak ő hitt bennem, hanem én is hittem az ő szakértelmében, és abban, hogy valóban képesnek tart arra, hogy levizsgázzak német nyelvből. Azóta is nagyon hálás vagyok neki!

Tehát, ha kezdő lökésre van szükségünk, akkor mindenképpen érdemes olyan embert keresnünk, akiben képesek vagyunk hinni, bízni, és fontos, hogy ő is hisz bennünk.

Ha valaki fél a kísérletezéstől, akkor elkezd vitázni. (…)

Az idézet Michael Hanekétől származik. Hogy egy másik idézettel indítsak Az ember tragédiájából: „A tett halála az okoskodás.” Mi történik abban a helyzetben, amikor elkezdek magammal – vagy mással – vitatkozni? Azt hiszem, kifogásokat keresek arra, hogy miért nem működhet az, amit elterveztem. És miért keresek kifogásokat? Mert valójában semmi kedvem ahhoz a dologhoz. Tehát nem történik más, minthogy valamit magamra akarok erőltetni, ami nem én vagyok.

A másik dolog, ami miatt halogatunk, hogy sokat hallottuk ezeket a mondatokat: „Úgysem fog sikerülni! Nem érdemes energiát fektetni bele! Inkább csinálj helyette mást!” vagy „Inkább ne csinálj semmit!” Hihetetlenül nehéz, de nem szabad meghallani az ilyet.

Nagyon fontos azon dolgozni, hogy a magunk elvárásai szerint éljünk. Az, hogy a munkánkat elég jól végezzük el, nem más igénye, hanem saját magunké. A rendezett pár- és egyéb kapcsolat sem (csak) más igénye, hanem a miénk is. Mások elvárásainak megfelelni önmagunk és mások becsapása is lenne. Hiszen elhitetjük magunkkal, hogy az a jó, ha másoknak megfelelünk, még akkor is, ha beleszakadunk, másokat meg azzal csapjuk be, hogy jól csinálják az elvárásdömpinget.

Aki nem vág semmibe, az nem is jut semmire és nem is jó semmire.

El tudjuk képzelni, milyen lehetett Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais gondolkodása, amikor ezt kimondta. Ezzel a mondattal inkább ölni lehetne, nemhogy motiválni. Önértékelésünket is csak lejjebb döngölhetjük vele, mert hogy nem emel fel, az ziher. Ha valakinek a szájából hallanám ezt a mondatot (és nekem mondaná), akkor biztos azt gondolnám, hogy alacsony az önértékelése. Elvégre, aki rendben van magával, nincs szüksége arra, hogy mások felett ítélkezzen.

Hogyan működik a motiválás a segítő kapcsolatban?

A segítő és a kliens közti kapcsolat alapvetően motiváló erejű. Hiszen a kliens azért megy segítőhöz, mert olyan elakadása van, amiből egyedül nincs ereje – nincs motivációja – kimászni. A segítő azokat a dolgokat fogja erősíteni, ami a kliens erőssége. Illetve olyan képességeket is meg tud erősíteni, amiről a kliens nem is gondolná, hogy megvan benne. De ez tényleg egy olyan kapcsolatban jön csak elő, amelyben a segített személy százszázalékos odafigyelést kap.

Összegzésképpen azt tudom mondani, hogy a motivációhoz inkább szükséges egy hiteles ember, mint néhány kontextusából kiragadott sor. Szerintem az idézetek akkor működnek, amikor csak egy pici plusz kell a megvalósításhoz. Hiszem, hogy mindenki életében élnek hiteles emberek, akikhez lehet fordulni, ha elbizonytalanodunk.

Pozitív megerősítés vs. dicséret

Szerző: Hézl József

Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztésdicséret, pozitív megerősítés, Segítő beszélgetés

Mi a különbség a pozitív megerősítés és a dicséret között? Emlékszel, hogy amikor gyerek voltál, hogyan dicsértek meg? Hányszor hallottad már, hogy „Olyan ügyes vagy, kisfiam/kislányom!”, „Megdicsérlek!” Kb. hány éves korodig hallottad ezt? Mi volt az a pont, amikor már nem esett jól a dicséret ezen formája? Ebben a bejegyzésben arról olvashatsz, hogyan motiválhatod a gyereked, beosztottad.

Mi a hátulütője a dicséretnek?

Thomas Gordon egyenesen kommunikációs gátnak tartja. Ugyanis a dicsérőt olyannak tünteti fel, mintha „élet és halál ura” lenne. Merthogy, aki dicsér, az büntethet is.
A másik ok, amiért nem előnyös a „megdicsérlek”, hogy függővé teszi a diákot, beosztottat, aki azért fog dolgokat megcsinálni, hogy megdicsérjék. Ráadásul erősíteni fogja az alá-fölé rendeltségi viszonyt.
Végül, aki a dicséretet kapja, gyakran érezheti úgy, hogy csak azért mondják neki, hogy lerázzák.

A pozitív megerősítés

„Na, jó, de akkor mit mondjunk?” – jogos lenne a kérdés, ha feltennétek. A válasz a pozitív megerősítésben rejlik.

Mennyivel jobban hangzik, mikor azt mondja a tanár a diáknak rajzórán, „Milyen szépek az ívek ezen a rajzon!”, mint azt, hogy „Szép a rajzod.”. Ugyanis egy idő után már nem elég, hogy szép. Mi a szép benne? Mert lehet, hogy a figurák feje egyáltalán nem hasonlít az emberére, de a napocska szép kör alakú, a sugarak tényleg ragyognak, stb. A főnök a beosztottjának mondhatja, hogy „Milyen pontosan követte az utasításaimat!”, vagy az ügyfél a fényezőnek: „Olyan szépen felpolírozta az autóm, hogy azt hittem, nem is az enyém, hanem valami szalonból hozták ide!” És még sorolhatnánk.

Sőt! Ha valaki hazudott, de most elmondta az igazságot, akkor is érdemes neki mondani: „Köszönöm az őszinteséged!”, mert ebben benne van az is, hogy elfogadjuk őt, és megengedjük neki, hogy helyrehozza, amit elrontott.

A pozitív megerősítés lényege, hogy valami tulajdonságban vagy tehetségben erősítse meg a másikat. Bárki használhatja, csak őszintén mondja, a másik szemébe nézve!

Hogyan működik ez egy segítő beszélgetésben?

Amikor a kliens a beszélgetés végére ér, akkor a segítő adhat neki olyan visszajelzést, hogy „A mai alkalommal Ön nagyon sokat és keményen dolgozott! Nem szégyellte kimondani a félelmeit, a kívánságait, és ezt köszönöm!”

A jól irányzott pozitív megerősítések erősíthetik a személyiséget, amelyeknek következtében az illető képes lesz reálisan látni magát, felelősségteljesebb lesz, megtanulja tisztelni a megerősítést adó személyt, és nem utolsó sorban, megtanulja ezt a fajta „dicséretet”, és másoknál is ugyanígy fogja alkalmazni!