A megváltozott apaszerep

ApaSúlypont - podcast, Blog, Személyiségfejlesztés, , , , ,

Az apaszerep korszankonként változik. De az, hogy régen milyen volt, legfeljebb annyiban érdekelhet minket, hogy tudjuk, az X és Baby boomer generációk máshogy viszonyultak a gyermekekhez, és furcsán néznek a mai kor apáira. Miért? Azért, mert korábban nem volt annyiratudatos a kapcsolódás. A legfőbb érték a munka, a család egysége, a vallás és mások véleménye volt. Tehát nagyon fontos volt, hogy mit gondol a környezet, emiatt fenn kellett tartani a látszatot, hogy „jó keresztények, tisztességesek és becsületesek vagyunk”. A családon belüli konfliktusok pedig a szőnyeg alá söprődtek. Ezzel szemben a mai világban inkább a kapcsolat, az őszinteség, az együttműködés, az intimitás és a mások véleményétől való függetlenség számít. Legalábbis ezt látom nagy általánosságban a mai Y generáció törekvéseinek. Azt is látom, hogy szeretnénk felülírni a régi mintákat, és megtalálni magunkat a mai kor kihívásai között. Hogy alakult a XX. század apaképe? Milyen kihívásokkal kell szembenéznie ma egy apának?

Hagyományos apaszerep

Az apa személyiségéből elsősorban a családfenntartó, a fegyelmező és a tekintélyszemély volt kiemelve. Az érzelmi támogatás és a gyermeknevelésben való aktív részvétel kevésbé volt jellemző. A hangsúly inkább a gazdasági biztonság megteremtésén és a gyermekek külső világra való felkészítésén volt. Ez utóbbi tulajdonképpen ma sem változott a teljes családokban, ugyanakkor a hiányos családokban a nőknek kell átvenniük az apák szerepét és fordítva, attól függően, kinél van a felügyeleti jog. És már itt felmerül a kérdés, hogy mennyiben tudják az anyák betölteni az apák szerepét és viszont. A nők munkába állásával az apák szerepe lassan elkezdett bővülni. Bár a fő kenyérkereső szerep gyakran megmaradt, megjelent az igény az apák aktívabb jelenlétére a gyermekek életében, bár ez még sokszor a szabadidős tevékenységekre korlátozódott.

Modern apaszerep

A mai apaideál a hagyományos szereppel szemben sokkal komplexebb. Elvárás lett a családfenntartás mellett az érzelmi támogatás, a gyermeknevelésben való aktív és egyenrangú részvétel, a háztartási feladatokban való segítőkészség. Az „új apaság” hangsúlyozza az apa-gyermek közötti szoros kötődés fontosságát, az érzelmi intelligenciát és a gondoskodó magatartást. A társadalmi normák változásával egyre több apa vállal otthoni gondozói szerepet is. De miért is lett ez annyira fontos? Mert változtak a nők szerepei is. És ez a változás egészen az első ipari forradalom kezdetéig nyúlik vissza, hiszen az apák akkor mentek a nagyvárosokba, hogy el tudják tartani a családjukat, a nőknek pedig a férfiak munkáját kellett végezni a ház körül. Ezzel együtt megrendült a bizalom a gyermekekben az apák irányába, ami alapjaiban változtatta meg a családi struktúrát. Ki a fenntartó? Ki neveli a gyereket? Ki látja el a háztartást? Egy sor ehhez hasonló kérdéssel szembesültek már akkor a nők.

Elvárások a 21. században

Eléggé komplex a kép az elvárásokkal kapcsolatban is. Ugyanis nehéz megállapítani, mi a társadalmi elvárás, és mi a belülről jövő igény a férfiak részéről. Fontos ugyanis, hogy minél több időt töltsünk (mi férfiak) a családunkkal, ugyanakkor sok pénzt akarunk keresni, és közben még jól is akarunk kinézni. De egy fenékkel – ahogy mondani szokás – ennyi lovat nem lehet megülni, tehát szükségszerűen valahol ki fog lógni a lóláb. Valaki sérülni fog ebben a történetben.

Egy biztos, most már hozzátartozik a modern apaszerephez a gondoskodás, a gyermek világról szóló ismereteinek bővítése, az érzelmi intelligencia fejlesztése, és az, hogy kontextusban gondolkodjon saját magáról és az utódjáról, vagyis mit ad át neki, milyen mintát szolgáltat az életével, a viselkedésével.

Néha olyan érzésünk lehet, mintha ugyanazt az érzékenységet várnák el a férfiaktól, mint a nőktől. És őszintén szólva, már nehéz megmondani, kinek vagy minek feleljünk meg. Egy biztos, újrarendeződés van, és ebben az újrarendeződésben önazonos módon kell megtalálni saját magunkat. A jóhír, hogy lehetőségünk van kialakítani a saját értékrendszerünket, mert már annyira nem függünk a nagy rendszerektől.

Egyre több férfi tartja fontosnak a kommunikációt, a konfliktuskezelést. Tisztában vagyunk azzal például, hogy a párkapcsolati kommunikációt a gyerekek hamar leveszik és magukévá teszik, ezért nem mindegy, hogy milyen hangon szólítják meg egymást a szülők, és milyen érzéseket közvetítenek egymás felé, vagy milyen szavakat használnak a konfliktus közben, mert ezek mind mintaként szolgálnak.

Az ApaSúlypont férfiaknak szóló önismereti csoportunkban arra vállalkozunk, hogy megerősítsük a férfiakat apaságukban, és segítsünk új stratégiákat kidolgozni a különböző helyzetek megoldásában, jobban megéljék az intimitást a párkapcsolatukban, és gyermekiekkel is bensőségesebb legyen a kapcsolat.

Júniusban az apáknak szóló önismereti csoportunk végére ér, de szeptemberben újraindul! Azonban azok számára, akik érdeklődnek a csoport iránt, júniusban workshopot tartunk! Ha szeretnél több információt kapni a csoport indulásáról, működéséről, akkor iratkozz fel ezen a linken!

Photo by Natasha Ivanchikhina on Unsplash

Érzelmi elérhetetlenség 2.

ApaSúlypont - podcast, Blog, Segítő beszélgetés, , ,

Az érzelmi elérhetetlenség bárki életébe beköszönhet, ha nincs kellő önismerete, vagy olyan élethelyzetbe kerül, amikor jobb „kicsekkolni”, mint felvállalni a nehéz érzéseket. Ez lehet egy konfliktusokkal terhelt párkapcsolat, vagy egy kiégésközeli állapot. A múlt heti blogbejegyzésemben a kötődési mintázatokról írtam mint okról, amely miatt valaki érzelmileg elérhetetlen, ma ezt a sort szeretném tovább folytatni, illetve arról is írok, milyen jelekből ismerhető fel, ha valaki érzelmileg elérhetetlen.

Az érzelmi elérhetetlenség mint önismereti hiány

Ez tulajdonképpen a kötődési mintázatokból ered. Aki nem tanulta meg, hogy „ez a világ jó, te szerethető vagy, és ebben a világban helyed van”, vagyis az ősbizalom nem fejlődött ki benne, vagy nem tükrözték vissza az érzéseit, amikor kétségbeesett, szomorú vagy dühös volt (vagy éppen örült valaminek), akkor ezzel együtt saját magához nem tanult meg kapcsolódni, így másokhoz sem tud kapcsolódni. Sajnos a csecsemőotthonokban élő gyermekeknél ez gyakori jelenség. De hasonló a helyzet a nárcisztikus személyiségzavarral élő emberekkel is.

Amikor a körülmények nem engedik, hogy kapcsolódjunk az érzéseinkhez

Van az a helyzet, amikor az a legegyszerűbb megoldás, hogy falakat húzunk fel magunk köré, mert annyira elviselhetetlenné válik a helyzet. Képzeljünk el egy szülőt, aki egyedül marad a gyerekeivel és egy csomó problémával. Viszont az életnek meg mennie kell tovább. Nem mondom, hogy ez egy jó megoldás, de ha az ember nem tanulta meg, hogy szorult helyzetekben hogyan kezelje az érzéseit, akkor számára ez az egyetlen megoldási stratégia marad.

Akit már korábban bántottak, legközelebb nem akar csalódni

Ha valakit a kapcsolataiban nagyon sokszor kihasználtak, vagy verbálisan bántalmaztak, akkor azzal „előzi” meg az ilyen helyzetek kialakulását, hogy nem enged magához közel senkit, a konfliktusokból kihátrál, és visszavonul a saját „elefántcsonttornyába”. Előbb-utóbb sajnos megtanulja, hogy az érzelmek kinyilvánítása veszélyes dolog, mert azt nem „díjazza” a környezete. Vagyis az érzelmek világa veszélyes terep, így véletlenül sem kapcsolódik hozzájuk, mert sebezhetővé válik.

Az érzelmi elérhetetlenség jelei

Ha valaki nehezen fejezi ki az érzéseit. Amikor a klienseimmel dolgozom, akkor nagyon sokszor kérdezek rá, hogy amiről mesél, milyen érzés neki, hogyan hat rá. Aki érzelmileg elérhetetlen, azzal sokkal hosszabb egy ilyen folyamat, mert amit gyerekkorában nem tanult meg, vagy a későbbiekben valamilyen oknál fogva leszokott az érzések kinyilvánításához, azt a segítő beszélgetések vagy kiegészítő terápiás foglalkozások során kell pótolni.

Ha valaki nem mer belereszkedni egy-egy mélyebb beszélgetésbe, mert érzi, hogy az túl nehéz érzéseket hozna fel belőle.

Ha valaki a „könnyebb” utat választja párkapcsolat terén, tehát nagyon hamar vált partnert, főleg akkor, amikor előkerülnek az érzések.

Végül a helyzettel össze nem egyeztethető viselkedést produkál. Például egy konfliktusos helyzetben másról kezd el beszélni, vagy viccelődni kezd.

Az érzelmek világa nem könnyű terep, de ha foglalkozunk velük, akkor elmélyíthetjük a kapcsolatainkat, lelkileg egészségesebben élhetjük az életünket. Ha te is szeretnél fejlődni az érzéseid kifejezésében, vagy jobban közelebb kerülnél hozzájuk, keress bizalommal!

Fotó: pexels

ApaSúlypont-podcast 2. rész

ApaSúlypont - podcast, , , ,

Az ApaSúlypont podcast adás második részében arról beszélgetünk Andorral, Beával, hogy mit jelent ma férfinak és apának lenni, milyen szerepekben kell helytállnia, és hogyan tudja ezt megtenni. Az adást az alábbi platformokon tudod meghallgatni:

Az ApaSúlypontról bővebben

Az ApaSúlypont azoknak a férfiaknak jött létre, akik szeretnék megtalálni az egyensúlyt az apaságuk és a férfi mivoltuk között.
Ha jobban meg akarod érteni Magad, erősíteni a kapcsolatot a gyermek(ei)ddel, vagy feloldani a szülői szerepedben érzett bizonytalanságot, akkor köztünk a helyed!


*Borítókép:
Fotó: Josh Willink: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/69096/

ApaSúlypont-podcast 1. rész

ApaSúlypont - podcast, , , , , ,

Az ApaSúlypont önismereti csoportot Ficsor Andor kollégámmal és barátommal azokért az apákért hoztuk létre, akik meg akarják találni az egyensúlyt a különböző szerepeik között, illetve nagyobb harmóniában szeretnének élni a családjukkal és önmagukkal. Csoportunknak egy podcast adást is létrehoztunk, melyben az apasággal kapcsolatos témákat járjuk körül félórában. Az alábbi platformokon érheted el:

Az ApaSúlypontról bővebben

Az ApaSúlypont azoknak a férfiaknak jött létre, akik szeretnék megtalálni az egyensúlyt az apaságuk és a férfi mivoltuk között.
Ha jobban meg akarod érteni Magad, erősíteni a kapcsolatot a gyermek(ei)ddel, vagy feloldani a szülői szerepedben érzett bizonytalanságot, akkor köztünk a helyed!


*Borítókép:
Fotó: Josh Willink: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/69096/