ApaSúlypont-podcast 2. rész

ApaSúlypont - podcast, , , ,

Az ApaSúlypont podcast adás második részében arról beszélgetünk Andorral, Beával, hogy mit jelent ma férfinak és apának lenni, milyen szerepekben kell helytállnia, és hogyan tudja ezt megtenni. Az adást az alábbi platformokon tudod meghallgatni:

Az ApaSúlypontról bővebben

Az ApaSúlypont azoknak a férfiaknak jött létre, akik szeretnék megtalálni az egyensúlyt az apaságuk és a férfi mivoltuk között.
Ha jobban meg akarod érteni Magad, erősíteni a kapcsolatot a gyermek(ei)ddel, vagy feloldani a szülői szerepedben érzett bizonytalanságot, akkor köztünk a helyed!


*Borítókép:
Fotó: Josh Willink: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/69096/

ApaSúlypont-podcast 1. rész

ApaSúlypont - podcast, , , , , ,

Az ApaSúlypont önismereti csoportot Ficsor Andor kollégámmal és barátommal azokért az apákért hoztuk létre, akik meg akarják találni az egyensúlyt a különböző szerepeik között, illetve nagyobb harmóniában szeretnének élni a családjukkal és önmagukkal. Csoportunknak egy podcast adást is létrehoztunk, melyben az apasággal kapcsolatos témákat járjuk körül félórában. Az alábbi platformokon érheted el:

Az ApaSúlypontról bővebben

Az ApaSúlypont azoknak a férfiaknak jött létre, akik szeretnék megtalálni az egyensúlyt az apaságuk és a férfi mivoltuk között.
Ha jobban meg akarod érteni Magad, erősíteni a kapcsolatot a gyermek(ei)ddel, vagy feloldani a szülői szerepedben érzett bizonytalanságot, akkor köztünk a helyed!


*Borítókép:
Fotó: Josh Willink: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/69096/

Apaként nyugalmat árasztani

Személyiségfejlesztés, , ,

Apaként nyugalmat árasztani az egyik legnehezebb dolog. Márcsak azért is, mert általában a férfiak a megoldásra koncentrálnak, mert azt gondolják, ha kész „eredményekkel” állnak elő, akkor azzal a dolgok el is vannak simítva. Igen ám, de mivel mindannyian érző lények vagyunk, ezért fontos lenne először az érzésekkel foglalkozni, és aztán a megoldásokkal. A témával azért foglalkozom most, mert az utóbbi napokban a bombariadók miatt több köznevelési intézményben tanuló diákokból esetleg szorongást és félelmet válthattak ki az események, ha a fenyegető levelet olvasták, akkor meg pláne.

Apák és szerepek

Fontos tisztázni, hogy a családban valóban mindenkinek megvan a maga szerepe. De ez leginkább az együttélés során derül ki, hogy ki melyikben érzi jól magát. Ezt azért lényeges leírni, mert évszázadokon át az a nézet alakult ki, hogy az apa eltartja a családot (van, aki még mindig így gondolkozik), az anya pedig gyereket nevel, háztartást vezet stb. Szóval ezek a sztereotípiák az első világháború után teljesen megváltoztak. De ha nagyon mélyre ásunk a történelemben, akkor már az ipari forradalom idején is láthatjuk a hagyományos családi modell megreccsenését. Mára pedig teljesen átalakultak ezek a szerepek. A nők is pénzt keresnek, a férfiak pedig nem átallanak a konyhában is helytállni, illetve adott esetben otthon maradni a gyerekkel. És akkor még csak a gyakorlati dolgokról beszéltünk.

Apák és az érzelmek

Ma már teljesen elfogadott(nak kellene lennie), hogy a gyereknevelés a családban közös ügy, és legfőképpen érzelmi kérdés. Ugyanis meg kell tanítani a gyereket az érzések kimondására, mások tiszteletére, önmaga védelmére, az érzelmi feszültség szabályozására, stressz levezetésére, és még lehetne sorolni, mi mindenre. Ugyanakkor mások tiszteletét is csak akkor tanulja meg, ha őt is tisztelik, elfogadják, és nem lépik át a határait. És innentől közelítünk a címben említett témához. Ha a gyerek határai rendben vannak, akkor képes lesz az öngnyugtatásra. Ehhez azonban az kell, hogy lásson mintát az anyától és az apától egyaránt. Ezért a férfiaknak is meg kell tanulniuk (van, hogy a nőknek is tanulni kell, pl. alulszocializáltság vagy súlyos érzelmi vagy testi bántalmazás esetén) az érzelmek kimondását és kezelését.

A gyermek megnyugtatásának lehetséges módjai

Nem receptet szeretnék adni, hanem inkább elgondolkodtatni. Mint minden, ez is attól függ, milyen a gyermek, és milyen az apa személyisége. Illetve melyik szülő van a gyerekre akkora hatással, hogy meg tudja nyugtatni. Fontos elemek a ráhangolódás, érzések felismerése, minimális tudás a fejlődéslélektanról (ennek tananyagnak kellene lenni az iskolában), önismeret, érzelemszabályozás. Ha megfigyeljük, mindegyik fogalom összefügg egymással. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha van önismeretem, akkor van rálátásom, hogyan tudom magam megnyugtatni, és ha én nyugodt vagyok, akkor az én nyugalmamat a gyermekem is átveheti. Az is elengedhetetlen, hogy a nyugalom ne pótcselekvések által jöjjön létre, mint például az evéssel, ivással, és más tudatmódosító szerekkel. Ha tudom azonosítani a saját érzéseim, akkor a gyerek érzéseit is vissza tudom tükrözni.

Az a korosztály, akiket most a bombariadó érint, elvileg képes arra, hogy olyan megoldási stratégiát találjon, amellyel meg tud nyugodni. Azonban ez a helyzet előidézhet némi regressziót, vagyis egy olyan állapotot, amikor a gyerek egy korábbi fejlődéslélektani időszakra megy vissza. Ez nem egy szokványos helyzet, amelyben mindenki tudja a dolgát. El lehet képzelni, hogy érezhették magukat azok a szülők, akik gyerekének az iskolájában bombariadó volt. Szóval ez egyaránt nehéz szülőnek, gyereknek, és nem mellesleg az oktatás többi szereplőjének is.

Aranyszabály

Amikor túl vagyunk az első ilyedtségen, akkor nagyon fontos, hogy a tényeket lássuk. Nehéz ilyenkor erre koncentrálni, mert az ember veszélyhelyzetben automatikusan a jövőt vizionálja, ugyanis fel akar készülni a legrosszabbra. Mégis érdemes megnézni, hogy mik a tények. Aztán érdemes az érzésekkel foglalkozni. Lehet otthon beszélgetni arról, hogy mire gondolt a gyermek, amikor meghallotta, hogy bombariadó van, és ez nem gyakorlat. Milyen érzések voltak benne, hogyan viselkedtek az osztálytársak és a pedagógusok? Mit hallott az egészről? Aztán pedig annyi információt adni nekik, amennyi feltétlenül szükséges. Nagyobb terhet rájuk rakni ugyanis nem érdemes, mert azzal nem tudnak mit kezdeni. A gyermeki fantázia pedig óriási. Hangsúlyozni kell, hogy most már biztonságban van, és a témát bármikor előhozhatja. Tabusítani nem érdemes, mert azzal csak szorongást keltünk a gyerekben.

Összegzésképpen azért fontos az érzelmi intelligenciát fejleszteni, mert elengedhetetlen a váratlan helyzetek kezelésénél is. Amennyiben szülőként te is úgy érzed, hogy szükséged van arra, hogy az érzelmeiddel foglalkozz, keress bizalommal!

Photo by Caroline Hernandez on Unsplash

Szerepek a diszfunkcionális családban 2.

Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, , , ,

Folytatom a múlt héten elkezdett blogbejegyzést, mely arról szólt, hogy milyen szerepeket vesznek fel a diszfunkcionális családban felnőtt gyerekek. Ezekkel a szerepekkel az a legnagyobb probléma, hogy később sem tudnak kilépni belőlük, vagyis fixálódnak. Egyszer egy ismerősömnek azt mondtam kezdő mentálhigiénés koromban, hogy nem kell örökké cipelnie a terheit (szerepeit). Ő azt válaszolta, hogy ezt nagyon nehéz letennie. Ma már ennyi önismereti munka után értem, hogy miről beszélt akkor. Múltkor arról írtam, hogy mi jellemzi ezeket a szerepeket, és egy-egy film vagy mesehős karakterrel azonosítottam ezeket. Ezeket a szerepeket megtalálod Waltraut-Barnovski Geiser: Apa, anya, pia könyvében, amelyet itt tudsz megrendelni. Múlt alkalommal is négy szerepet hoztam, most is négyet fogok hozni.

Mary Poppins

Csodálatos babysitter, akinek az a legfőbb vágya, hogy harmóniát teremtsen abban a családban, amelyikhez hívják. Valósággal rosszul érzi magát, ha valaki ennek a harmóniának ellenáll. Mary Poppins azt szeretné megadni másoknak, amit ő maga nem kaphatott meg. Ezt a szerepet általában az választja, aki mindig is vágyot a harmonikus életre, de nem adatott meg neki. Hogyan segíthetne magán Mary Poppins? Úgy, hogy azt a harmonikus életet, amit másoknak létrehoz, az ő belső sérült gyermeki énjének adja meg.

Teréz anya

Teréz anya életében grandiózus dolgokat tett. Szegényeket segített, kórházakat hozott létre, mentette az életeket. Célja az volt, hogy valami jót tegyen. Azonban a jót tevés közben elfelejtett magára figyelni. Végül odalyukadt ki, hogy kételkedett Isten létezésében is, hiszen szörnyűséget látott. Hogyan segíthetne magán az, aki Teréz anya szerepét vállalja? Például úgy, hogy azt az önzetlen, önfeláldozó szeretetet, amit eddig másoknak adott, azt magának is megadná, és így feltöltekezve tudná segíteni az ő segítségére rászoruló embereket.

Jancsi bohóc

A Jancsi bohóc szerepet vállaló ember úgy képes csak elviselni az élet tragikusságát, hogy viccet csinál mindenből, és a humor oldaláról nézi a legnehezebb dolgokat. Ez egy idő után nemcsak terhes, hanem sértő is lehet, ugyanis a humorizálás átcsap kényszerességbe, és akkor viccel ha kell, ha nem. Hogyan tudna magán segíteni? Úgy, hogy egyrészt megéli a negatív érzéseit, másrészt ha nemcsak másokat akarna megnevettetni, hanem képes lenne akkor is jól szórakozni, ha nincs a közelében senki.

Maugli

Maugli az eredeti családjától elszakadva volt kénytelen élni a dzsungelben. Amikor az emberek rátaláltak, akkor tört rá az érzés, hogy valójában sem az állatok, sem az emberek között nincs otthon. Akihez Maugli szerepe áll közelebb, az bizonyára ismeri az érzést, hogy sehol sincs otthon. Ugyanakkor mégis az állatokkal érzi magát leginkább jól. Hogyan tudna segíteni magán? Például úgy, hogy keres egy olyan „anyát”, aki szívesen gondoskodik róla, akivel megélheti a gyermekségét.

Most, hogy végignéztük mind a nyolc szerepet, kitöltheted a tesztet is, amennyiben szeretnéd. Fontos tudnod, hogy a teszt, az csak teszt, vagyis fontosabbak azok az érzések, amelyeket a kitöltés közben érzel.

Ha szeretnél a teszt eredményéről élőben is beszélni, akkor keress bizalommal!

Szerepek a diszfunkcionális családban 1.

Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, , ,

A szerepek a diszfunkcionális családban azért fontosak, mert az élet szerepek szerint rendeződik. Ugyanakkor fontos az is, hogy ezek a szerepek nem mindig hatnak egészségesen a későbbi életünkre. Szóval szerepeket játszunk egész életünkben, de ez akkor oké, ha a szerepeket tudjuk váltogatni, rugalmasan kezelni, képesek vagyunk adekvát módon viselkedni (helyzetnek megfelelően), és nem mindig ugyanazokat a szerepeket „sütjük el” a különböző helyzetekben. Következzék nyolc szerep, amelyet a diszfunkcionális családban betöltenek a gyerekek.

Némi fogalommagyarázat

A diszfunkcionális család (itt már írtam róla egyszer) azt jelenti, hogy a családban senki nem azt a szerepet tölti be, amely eredetileg neki rendeltetett. Ott, ahol valamilyen függőség áll fenn, pl. apa iszik – nem árulok el titkot, van, ahol meg anya -, ott köré szerveződik az élet, a gyerek nem gyerek többé, hiszen arra törekszik, hogy ne okozzon problémát, sőt megpróbálja maga körül a rendet visszaállítani, és ezért óriási energiákat mozgat. De közben elfelejt gyereknek lenni. Az egyik szülő függ az alkoholtól, a másik meg tőle. Ez egy dinamika, amely „segít” fenntartani a szenvedélybeteg szülő függőségét. Tehát apa nem apaként viselkedik, anya nem anyaként viselkedik, a gyerek nem gyerekként viselkedik. A szerepek felcserélődnek, van, hogy a gyerek gondoskodik a szüleiről, hiszen közben arra is vágyik, hogy rend legyen körülötte.

Szerepek

Harisnyás Pippi

Az életében nincsenek szabályok, hiszen nincs is felnőtt, aki felállítsa azokat. Mindent maga old meg, mert teljesen magára van utalva. Így kénytelen idő előtt felnőni, de ennek a gyerekkorának hiánya az ára. Mivel a valóság fájdalmas, így sokkal elviselhetőbb, ha kivonul belőle. Ezt persze mondhatnánk gyerekkornak, de a gyerekkor nem egy rossz helyzetre adott válasz, hanem a dolgok természetes menete, hogy megéljük a gyerekségünket, és annak kezelnek bennünket, amik vagyunk.

Superman

Superman az a szereplő, aki nem ismer lehetetlent. Mindent megold, mindenkit megment. Csak éppen amikor szenved, senki nem siet a segítségére, hiszen aki ennyi mindent képes megoldani, az magát is képes megmenteni. Persze ez közel nincs így. Superman emberfelett teljesít, mindig, hiszen ez az elvárás a diszfunkcionális családokban. Azonban az elég se elég, vagyis ő maga sem tartja teljesítménynek azt, amit csinál. Jó lenne kicsit megpihenni, és elhinni magáról, hogy ő is lehet sebezhető, ő is fordulhat segítségért. Elvégre egy átlagos emberről beszélünk, és nem egy „supermanről”.

Miss Marple

Miss Marple roppant gyanakvó, emiatt mindenről tudnia kell, mindent kontroll alatt kell tartania. Jó a szimata, azonnal „lecsap”, ha valaki nem érzi jól magát. Jó lenne, ha nem kellene állandóan résen lennie, mert akkor talán még pihenni is tudna.

Robin Hood

Robin Hood bosszút áll a szegényekért és minden igazságtalanságért. A rejtőzködve él, és csak akkor jön elő, ha valamilyen igazságtalanság van a láthatáron. Valójában magányos, mert mindenkit megment, és vágyik az elismerésre, a hálára, de mégsem kapja meg, mert van, hogy kéretlenül segít valakinek, aki nem is kérte. Jó lenne, ha valaki rajta is segítene, hiszen az ő traumája, hogy gyerekkorában nem volt olyan biztonságos személy, aki őt is biztonságba helyezhette volna.

Ha magadra ismertél, jelentkezz hozzám mentálhigiénés segítő beszélgetésre!

A folytatás jövő héten következik…

Érzelmi leválás, de hogyan?

Blog, Egyéb kategória, Konfliktuskezelés, Segítő beszélgetés, Személyiségfejlesztés, , , , , , ,

Érzelmi leválás a szakítás után nagyon nehéz a kérdés. A felek ugyanis még sokáig emlékeznek az együtt töltött időkre, és sok szép emlék jut eszükbe. Éppen ezért olyan nehéz az elválás és leválás a másikról. Főleg, ha közben volt még néhány kibékülős rész, ami újra fellobbantotta a lángot, és ami után újra a szakítás következett. Bejegyzésem gondolatébresztőnek szánom, annak ellenére, hogy ezek eddigi klienseimmel való beszélgetésekből származó tapasztalatok.

Az érzelmi leválás után jó kérdések feltevése

Klienseim – és legfőképpen férfi klienseim – gyakori kérdése ez, mit tegyenek szakítás után, ha megjelenik újra az életükben egykori barátnőjük. Leggyakoribb félelmük ugyanis, hogy „visszafogadják” az illetőt, majd pedig újra csalódniuk kell az újabb szakítás miatt. Szóval a fő kérdés:

Mit tegyek, hogy ne legyen rám hatással, ha újra felbukkan az életemben?

Ilyenkor arról szoktunk beszélgetni, hogy milyen szerepet töltött be az életében a hölgy, és vajon miként nézhetett a férfira egykori kedvese. (Fontos leszögeznem, hogy a segítő beszélgetésekben mindig azzal dolgozunk, amit a kliens mond és érez.) A szerepeket azért érdemes firtatni, mert a lelkünk mélyén lehet, hogy másként viszonyultunk az exünkhöz, és ha ezt tudatossá tesszük, akkor a következő kapcsolatban talán már elég tudatos lesz ahhoz, hogy elkerüljük ezt a „szereptévesztést”.

A beszélgetésekből az derült ki, hogy a férfi a legapróbb részletekig mindent megtervezett. Sőt olyan volt, mintha kettejük helyett szeretne! Az illető hölgynek igazából csak annyi a dolga, hogy élvezze mindazt, amit kap.

A beszélgetések során az is ki szokott derülni, hogy az ex hölgynek van valamilyen traumája, sérülése, amely általában az apához kötődik. Például kiskorában elhagyja a családot, vagy jelen van a családban, de csak árnyékként. Emiatt a hölgy tudattalanul olyan férfit keres, aki megfelelő apaminta lehet a számára. Csakhogy a férfi nem apa akar lenni, hanem párkapcsolatban akar élni. De erre nem azonnal jön rá, mert akkor máshogy alakítja a kapcsolatot.

A gondok kb. 1 év után jelentkeznek. Egymást elkezdik egyre tisztábban látni, és azon gondolkoznak, hogy mi tetszik, mi nem tetszik a másikban. Mivel tudnak együttélni, mivel nem. És ez nagyon helyes. A probléma ott van, hogy nagyon sokára derül ki, hogy ez egy egyenlőtlen viszony. Az egyenlőtlen viszonyban pedig nincs olyan intimitás, mint férfi és nő között általában szokott lenni.

Egy ilyen kapcsolatnak egyébként nagyon sok hozadéka lehet. A férfi csodálva érezheti magát, a nő megkapja azt a biztonságot, amire mindig is vágyott. Lehet köztük igazi szeretetkapcsolat is, csak a kérdés, hogy meddig bírják így.

Mi történik a szakítás után?

Ez általában hosszadalmas, se vele-se nélküle kapcsolat lesz, mert mindig „megbeszélik”, egy darabig együtt vannak, aztán megint szakítanak. Végül valamelyik félnek elege lesz, és kimondja a nagy NEM-et. És akkor jön a kérdés, amelyről már a cikk elején írtam.

Mit lehet tenni?

Mint minden pszichológiai esetre, erre sincs recept. A megoldás ugyanis már a párkapcsolat alatt elkezdődhet. A folyamatos beszélgetés a párkapcsolat alakulásáról nagyon fontos. Ha egy olyan kérdéssel szembesülnek, amire egyikőjük sem tudja a választ, akkor érdemes egy külső személyhez, mentálhigiénés szakemberhez, pszichológushoz, párkapcsolati coach-hoz fordulni. A szolgáltatásomról itt tudsz tájékozódni.

A szakítás utáni érzelmi leválás viszont ennél összetettebb. Amikor megkérdeztem a klienseimet, hogy mit gyászolnak a legjobban a kapcsolatukból, akkor a meghittséget, a beszélgetéseket és még jó néhány dolgot szoktak említeni. Aztán meg szoktam kérdezni, hogy ezeket a dolgokat honnan tudnák most ideiglenesen „begyűjteni”, csak addig, amíg nem sikerül elengedni végleg a párkapcsolatukat.

***

Minden „folyamatban lévő” párkapcsolat résztvevői számára érdemes néhány kérdést feltenni maguknak:

Ki vagyok én a párom számára?

Én kinek tartom őt?

Mennyire intim a kapcsolatunk?

Egyenlően veszünk-e részt a kapcsolatunk alakításában?

Ha nem, miért nem?

Kilépni egy kapcsolatból nagy bátorság. Aztán szembenézni magunkkal, és megvizsgálni, hogy mi volt a saját részünk abban, ami idáig vezetett, tiszteletreméltó dolog.

Hogy tetszett a cikk? Szólj hozzá Te is!